A franciák nem érdeklik Brüsszelt, a fehéroroszok igen

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője a fél szemére megvakult. Ez nem a belarusz mérleg, de erről Brüsszel cinkos mód hallgat – írja a V4NA Hírügynökség.

Párizs, 2019. április 20. A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek párizsi tüntetése 2019. április 20-án. Ez a huszonharmadik egymás utáni szombat, amikor a sárgamellényesek utcára vonulnak Franciaországban. MTI/EPA/Julien De Rosa Fotó: Julien De Rosa

Brüsszel állást foglalt

A fehéroroszországi elnökválasztás „nem volt sem tisztességes, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét, jelentette ki Angela Merkel német kancellár az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete után szerdán. Hozzátette, az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott erőszakot.

Minderre azután került sor, hogy fehéroroszországi választások eredményének kihirdetése után napokon keresztül tízezrek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak. A bejelentett eredmény szerint a választásokat Aljakszandr Lukasenka elnök a szavazatok 80,1 százalékával nyerte meg, az ellene induló Szvjatlana Cihanouszkaja a BelTA állami hírügynökség jelentése szerint a szavazatok 10,12 százalékát kapta.

A választások kétes lebonyolítása és az eredmény megkérdőjelezése miatt indult tüntetések során a rohamrendőrök szembekerültek a tüntetőkkel, akiket könnygázzal és gumilövedékkel próbáltak feloszlatni. A tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés során legalább két tiltakozó meghalt, és ezreket vettek őrizetbe. A kormány később elnézést kért az erő alkalmazásáért, és több mint kétezer embert elengedett az őrizetből. Többeken horzsolás látszott, mások verésre, szűk helyre és szánalmas ellátásra panaszkodtak az őrizetben. A kormány tagadta, hogy bántalmazták volna az őrizeteseket.

Ahol Brüsszel hallgatott

2018-ban több mint egy évig tartó tüntetéshullám indult Franciaországban – idézi fel a V4NA Hírügynökség. A sárga mellényesek demonstrációi Emmanuel Macron francia elnök intézkedései ellen irányultak. Az eleinte békés tüntetések azonban rövid idő alatt fordultak át, és végül szinte minden alkalommal rendőrökkel való összecsapás lett a vége. A rendőrök vízágyúval és gumilövedékekkel oszlatták a tömeget, és százakat tartóztattak le.

De Macron közvetlen környezetében is előfordult brutalitás. 2018 nyarán egy privát videó látott napvilágot, amelyen egy férfi igen keményen lépett fel egy civil férfivel és egy nővel szemben a május 1-jei tüntetések alkalmával. Csak hetekkel később derült fény a rendőrségi karszalagot és bukósisakot viselő, rádióval felszerelt férfi személyazonosságára, aki nem volt más, mint Alexandra Benalla, Emmanuel Macron egyik embere, az elnök biztonsági főnöke.

Az eset után két hétre felfüggesztették Macron testőrét, majd áthelyezték egy másik körzetbe, végül azonban a rendkívüli közfelháborodás miatt júliusban menesztették.

2019-ben, miután több év börtönbüntetésre ítéltek katalán vezetőket és az emberek utcára vonultak tüntetni, a rendőrök többek között gumilövedéket használtak velük szemben, és négy tüntető szemét kilőtték. Hasonlóan jártak el a hatóságok 2017-ben, amikor a katalánok az önrendelkezésükről tartottak referendumot.

2019-ben több jogvédő szervezet is arra a megállapításra jutott, hogy a spanyol nemzeti rendőrség és a csendőrség túlzott erőszakot alkalmazott Katalóniában.

A spanyol kormány akkor erre úgy reagált, hogy a rendőrség példaértékűen járt el a zavargások során, és nem indítottak vizsgálatot rendőri túlkapás miatt.

Most a fehérorosz választások után éles kritika érte Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az EU nevében szólalt meg a fehéroroszországi tüntetések kapcsán.

„A Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást megelőző kampány során az ország polgárai kinyilvánították a demokratikus változás iránti vágyukat, a választások azonban nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Fehéroroszország népe többet érdemel”, mondta.

Borrell kijelentette: az Európai Unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Kiemelte, több politikai fogoly 2015-ben elért szabadon bocsátása óta az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolat javult, az emberi jogok és a jogállamiság terén elért haladás nélkül azonban a viszony romlásnak indul.

Borrell szavaira Carles Puigdemont korábbi katalán miniszterelnök válaszolt.

„Nagyon sajnálom, Borrell úr, de ön, a pártja és a királya támogatta a katalóniai békés tüntetők elleni szélsőséges erőszakot. Tehát önnek nincs erkölcsi felhatalmazása az egyik legkegyetlenebb rendszer előtt Európában. Ez az oka annak, hogy a katalán válság európai kérdés”, írta.

Dobrev Klára és a magyar Demokratikus Koalíció több európai parlamenti képviselője levélben „követelte” David Sassolitól, az EP elnökétől, hogy a parlament sürgősen tűzze napirendre a fehérorosz választáson történteket. Dobrev erről egy Facebook-bejegyzésben számolt be, amihez egy képet is csatolt, amin a belarusz tüntetéseken történt rendőri erőszakot mutatja be.

https://www.facebook.com/dobrevklara/photos/a.1975631215846397/3174903169252523/?type=3

A volt magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége azonban álságos módon hallgat arról, hogy 2006-ban a magyar baloldal a férje vezetésével végighazudta a választás előtti időszakot. Erről maga Gyurcsány Ferenc beszélt korábban, aki elismerte, hogy a hatalom megtartása érdekében nemcsak a választóknak hazudtak, hanem az Európai Uniónak is.

Gyurcsány felesége arról is igyekszik megfeledkezni, hogy 2006-ban ezrek vonultak az utcára Gyurcsány lemondását követelve, miután kiszivárgott az „őszödi beszéd” néven elhíresült monológja.

A beszéd kiszivárgása miatt több héten keresztül kormányellenes tüntetések zajlottak Budapesten és a vidéki városokban is. Végül októberben százezres nagyságrendű tüntetéssorozat kezdődött, amelyet a miniszterelnök utasítására a rendőri vezetés brutális eszközökkel vert le. A demonstrálók és a nemzeti ünnep alkalmából összegyűlt békés megemlékezők között lovas rendőrök vágtattak, és az azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. A rendőrök olyan gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, és amelyekkel súlyos, maradandó fogyatékosságot okoztak.

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője a fél szemére megvakult.

A V4NA levélben kereste meg David Sassoli EP-elnököt, Josep Borrell biztost, Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét, Dacian Ciolost, az Renew Europe pártcsalád frakcióvezetőjét és Iratxe García Pérezt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének frakcióvezetőjét.

Szerették volna megtudni, mit gondolnak arról, ha egy tüntetésen a kormányellenes tüntetőket megverik, bebörtönzik vagy a kormányfő a tömegbe lövet.

Választ az Európai Parlament elnökének hivatalától kaptak. Ebben azt írják, amennyiben a belarusz helyzettel kapcsolatban érdeklődünk, David Sassolinak az alábbi az álláspontja: „mélységes aggodalomra ad okot” a hatósági erőszak, amely a békés demonstrálókat éri, hiszen a fehéroroszoknak joguk van tiltakozni és kifejezni haragjukat a vitatott választási eredményekkel és az átláthatatlan választási folyamattal kapcsolatban.

Szerették volna megtudni azt is, hogy az EP elnöke más európai államok esetén is így fogalmazna-e, hogy a rendőri brutalitást egyetemesen elítélendőnek tartja-e, erre a kérdésükre azonban nem kaptak választ.