A franciák nem érdeklik Brüsszelt, a fehéroroszok igen

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője a fél szemére megvakult. Ez nem a belarusz mérleg, de erről Brüsszel cinkos mód hallgat – írja a V4NA Hírügynökség.

Párizs, 2019. április 20. A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek párizsi tüntetése 2019. április 20-án. Ez a huszonharmadik egymás utáni szombat, amikor a sárgamellényesek utcára vonulnak Franciaországban. MTI/EPA/Julien De Rosa Fotó: Julien De Rosa

Az eset után két hétre felfüggesztették Macron testőrét, majd áthelyezték egy másik körzetbe, végül azonban a rendkívüli közfelháborodás miatt júliusban menesztették.

2019-ben, miután több év börtönbüntetésre ítéltek katalán vezetőket és az emberek utcára vonultak tüntetni, a rendőrök többek között gumilövedéket használtak velük szemben, és négy tüntető szemét kilőtték. Hasonlóan jártak el a hatóságok 2017-ben, amikor a katalánok az önrendelkezésükről tartottak referendumot.

2019-ben több jogvédő szervezet is arra a megállapításra jutott, hogy a spanyol nemzeti rendőrség és a csendőrség túlzott erőszakot alkalmazott Katalóniában.

A spanyol kormány akkor erre úgy reagált, hogy a rendőrség példaértékűen járt el a zavargások során, és nem indítottak vizsgálatot rendőri túlkapás miatt.

Most a fehérorosz választások után éles kritika érte Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az EU nevében szólalt meg a fehéroroszországi tüntetések kapcsán.

„A Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást megelőző kampány során az ország polgárai kinyilvánították a demokratikus változás iránti vágyukat, a választások azonban nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Fehéroroszország népe többet érdemel”, mondta.

Borrell kijelentette: az Európai Unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Kiemelte, több politikai fogoly 2015-ben elért szabadon bocsátása óta az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolat javult, az emberi jogok és a jogállamiság terén elért haladás nélkül azonban a viszony romlásnak indul.

Borrell szavaira Carles Puigdemont korábbi katalán miniszterelnök válaszolt.

„Nagyon sajnálom, Borrell úr, de ön, a pártja és a királya támogatta a katalóniai békés tüntetők elleni szélsőséges erőszakot. Tehát önnek nincs erkölcsi felhatalmazása az egyik legkegyetlenebb rendszer előtt Európában. Ez az oka annak, hogy a katalán válság európai kérdés”, írta.

Dobrev Klára és a magyar Demokratikus Koalíció több európai parlamenti képviselője levélben „követelte” David Sassolitól, az EP elnökétől, hogy a parlament sürgősen tűzze napirendre a fehérorosz választáson történteket. Dobrev erről egy Facebook-bejegyzésben számolt be, amihez egy képet is csatolt, amin a belarusz tüntetéseken történt rendőri erőszakot mutatja be.

https://www.facebook.com/dobrevklara/photos/a.1975631215846397/3174903169252523/?type=3

A volt magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége azonban álságos módon hallgat arról, hogy 2006-ban a magyar baloldal a férje vezetésével végighazudta a választás előtti időszakot. Erről maga Gyurcsány Ferenc beszélt korábban, aki elismerte, hogy a hatalom megtartása érdekében nemcsak a választóknak hazudtak, hanem az Európai Uniónak is.

Gyurcsány felesége arról is igyekszik megfeledkezni, hogy 2006-ban ezrek vonultak az utcára Gyurcsány lemondását követelve, miután kiszivárgott az „őszödi beszéd” néven elhíresült monológja.

A beszéd kiszivárgása miatt több héten keresztül kormányellenes tüntetések zajlottak Budapesten és a vidéki városokban is. Végül októberben százezres nagyságrendű tüntetéssorozat kezdődött, amelyet a miniszterelnök utasítására a rendőri vezetés brutális eszközökkel vert le. A demonstrálók és a nemzeti ünnep alkalmából összegyűlt békés megemlékezők között lovas rendőrök vágtattak, és az azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt. A rendőrök olyan gumilövedékeket használtak, amelyek nem voltak rendszeresítve, és amelyekkel súlyos, maradandó fogyatékosságot okoztak.

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője a fél szemére megvakult.

A V4NA levélben kereste meg David Sassoli EP-elnököt, Josep Borrell biztost, Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét, Dacian Ciolost, az Renew Europe pártcsalád frakcióvezetőjét és Iratxe García Pérezt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének frakcióvezetőjét.

Szerették volna megtudni, mit gondolnak arról, ha egy tüntetésen a kormányellenes tüntetőket megverik, bebörtönzik vagy a kormányfő a tömegbe lövet.

Választ az Európai Parlament elnökének hivatalától kaptak. Ebben azt írják, amennyiben a belarusz helyzettel kapcsolatban érdeklődünk, David Sassolinak az alábbi az álláspontja: „mélységes aggodalomra ad okot” a hatósági erőszak, amely a békés demonstrálókat éri, hiszen a fehéroroszoknak joguk van tiltakozni és kifejezni haragjukat a vitatott választási eredményekkel és az átláthatatlan választási folyamattal kapcsolatban.

Szerették volna megtudni azt is, hogy az EP elnöke más európai államok esetén is így fogalmazna-e, hogy a rendőri brutalitást egyetemesen elítélendőnek tartja-e, erre a kérdésükre azonban nem kaptak választ.