A világ egyetlen tengeri űrrepülőtere túlélheti a válságot

Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a legnagyobb, magánkézben lévő orosz légitársaság, az S7 holding a SpaceX sikerén felbuzdulva beszállhat a kereskedelmi űrrepülésbe. A cél érdekében egy egyedülálló építményre, a 2014 óta üresen álló tengeri űrrepülőtérre tették rá a kezüket. A tervek azonban végül meghiúsultak: az orosz–ukrán konfliktus miatt a rakéták ukrán gyártóját az orosz hatóságok kizárták a projektből, majd jött a koronavírus-járvány és az anyavállalat is a csőd közelébe került. Az űrrepülőteret most az orosz állam veheti át.

Tengeri start platform Forrás: wikimedia

Az orosz állam megmentheti a világ egyetlen tengeri űrrepülőterét, az úgynevezett Tengeri startot. A hírt Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes jelentette be az Oroszországban zajló Armija–2020 katonai fórumon. Boriszov szerint erről az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal egyeztetett, aki áldását adta a projektre.

– Egy hete tértem vissza Vlagyivosztokból, ahol személyesen jártam be a Tengeri startot, ezt az egyedülálló létesítményt. […] Butaság lenne veszni hagyni a Tengeri startot és nem használni azt a céljainkra – idézte Boriszov szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A Tengeri start

A projekt a 1990-es években kezdett formálódni, a kereskedelmi műholdak terjedésének korszakában: a műholdakra nagy volt az igény, igen jövedelmező üzletnek tűnt, és közben nem sokan voltak a megfelelő űrtechnológia birtokában. Az ötlet egyszerű, de nagyszerű volt: egy Egyenlítő környéki helyszínt kellett találni, ami a legjobb és legköltséghatékonyabb megoldás lehetett a föld körüli pályára juttatott szerkezetek fellövéséhez. Így született meg 1995-ben a Csendes-óceánban a Karácsony-sziget közelében található, egyedülálló, tengeri űrrepülőtér, a Tengeri start. Négy ország vállalatai álltak mögötte: az orosz Energia (a Roszatom űrrepülővállalat leánycége), az amerikai Boeing, a norvég hajóépítő Kvaerner és az ukrán technológiai vállalatok, a Juzsnoje és a Juzsmas. A projekt költsége meghaladta a 3,5 milliárd dollárt.

Az űrrepülőtér irányításáért sokáig a többségi tulajdonos, az amerikai Boeing felelt, azonban a 2008–2009-es világgazdasági válság után a közös vállalat csődöt jelentett, és az egyeztetéseket követően a vezetést átvették az oroszok. A Tengeri start azonban ebben a formátumban sem működhetett sokáig: a Krím félsziget 2014-ben történt, Oroszország általi elcsatolását követően a nemzetközi együttműködés is szétesett, az űrrepülőtér működtetését felfüggesztették. 2014-ig összesen 32 fellövést hajtottak végre a szerkezetről.

A Tengeri start platform és kiszolgálóhajója Fotó: Wikimedia

A SpaceX, a Virgin Galactic és más kereskedelmi űrrepülő cégek sikere újabb perspektívába helyezte a kihasználatlanul álló tengeri űrrepülőteret. 2016-ban kiderült, hogy a legnagyobb, magángézben lévő orosz légitársaság, az S7 holding érdeklődik a megvásárlása iránt, hogy a segítségével beszálljon az űrbizniszbe. Az S7 2017-ben Oroszországban elsőként kapott engedélyt űrrepülési tevékenységre, végül 2018 végére a Tengeri start is a birtokába kerülhetett, amelyet elvontattak Vlagyivosztok közelébe. A következő években már legalább hetven űrfellövéssel számoltak, azonban a tervekből nem lett semmi: 2019-re kiderült, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt az űrrakéta ukrán beszállítója nem vehet részt a projektben. Mire a vállalat új partnerek után nézhetett volna, jött 2020, a koronavírus-járvány, és az utaztatással foglalkozó anyavállalat csődközelbe került – a tengeri űrrepülőtér pedig évi húszmillió dollárt emésztett fel még konzervált állapotában is. Felmerült, hogy az egész építményt inkább leselejtezik.

Most úgy tűnik, hogy megmenekülhet: megveszi az orosz állam, az S7-csoport pedig a Roszkoszmosszal és a Roszatommal közösen üzemeltetheti. A 2014 óta kihasználatlanul álló űrrepülőtér becslések szerint 35 milliárd rubelbe, vagyis mintegy 140 milliárd forintba kerülhet az orosz államnak.

Kiéleződik az űrverseny

Az űrversenyben az elmúlt években a különböző állami szereplők is egyre aktívabbak. Az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben űrügynökséget hozott létre, majd csupán hat évvel később, idén júliusban fellőtték az arab világ első Mars-szondáját, amely jövőre érheti el a vörös bolygót. Kína még a kétezres évek elején küldött embert az űrbe, de az igazán nagy dobásuk a kínai űrállomás beindítása és ember Holdra küldése lesz a következő években. Nagyszabású holdra szállási tervei Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is vannak, az amerikai űrprogramot Donald Trump újította meg 2017-ben. India űrszondája 2014-ben érte el a Mars körüli pályát, tavaly pedig már a második szondájukat küldték a Holdra. Az Indiai Űrkutatási Hivatal számára egyébként a földi követőállomás több műszerét magyar cégek szállították. Tavaly Magyarország is saját űrprogram elindításáról döntött: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában közös magyar–orosz űrprojekteket jelentett be, 2024–25-re pedig magyar kutató-űrhajósa is lehet majd a Nemzetközi Űrállomásnak.