Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az orosz állam megmentheti a világ egyetlen tengeri űrrepülőterét, az úgynevezett Tengeri startot. A hírt Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes jelentette be az Oroszországban zajló Armija–2020 katonai fórumon. Boriszov szerint erről az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal egyeztetett, aki áldását adta a projektre.
– Egy hete tértem vissza Vlagyivosztokból, ahol személyesen jártam be a Tengeri startot, ezt az egyedülálló létesítményt. […] Butaság lenne veszni hagyni a Tengeri startot és nem használni azt a céljainkra – idézte Boriszov szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
A Tengeri start
A projekt a 1990-es években kezdett formálódni, a kereskedelmi műholdak terjedésének korszakában: a műholdakra nagy volt az igény, igen jövedelmező üzletnek tűnt, és közben nem sokan voltak a megfelelő űrtechnológia birtokában. Az ötlet egyszerű, de nagyszerű volt: egy Egyenlítő környéki helyszínt kellett találni, ami a legjobb és legköltséghatékonyabb megoldás lehetett a föld körüli pályára juttatott szerkezetek fellövéséhez. Így született meg 1995-ben a Csendes-óceánban a Karácsony-sziget közelében található, egyedülálló, tengeri űrrepülőtér, a Tengeri start. Négy ország vállalatai álltak mögötte: az orosz Energia (a Roszatom űrrepülővállalat leánycége), az amerikai Boeing, a norvég hajóépítő Kvaerner és az ukrán technológiai vállalatok, a Juzsnoje és a Juzsmas. A projekt költsége meghaladta a 3,5 milliárd dollárt.
Az űrrepülőtér irányításáért sokáig a többségi tulajdonos, az amerikai Boeing felelt, azonban a 2008–2009-es világgazdasági válság után a közös vállalat csődöt jelentett, és az egyeztetéseket követően a vezetést átvették az oroszok. A Tengeri start azonban ebben a formátumban sem működhetett sokáig: a Krím félsziget 2014-ben történt, Oroszország általi elcsatolását követően a nemzetközi együttműködés is szétesett, az űrrepülőtér működtetését felfüggesztették. 2014-ig összesen 32 fellövést hajtottak végre a szerkezetről.
A SpaceX, a Virgin Galactic és más kereskedelmi űrrepülő cégek sikere újabb perspektívába helyezte a kihasználatlanul álló tengeri űrrepülőteret. 2016-ban kiderült, hogy a legnagyobb, magángézben lévő orosz légitársaság, az S7 holding érdeklődik a megvásárlása iránt, hogy a segítségével beszálljon az űrbizniszbe. Az S7 2017-ben Oroszországban elsőként kapott engedélyt űrrepülési tevékenységre, végül 2018 végére a Tengeri start is a birtokába kerülhetett, amelyet elvontattak Vlagyivosztok közelébe. A következő években már legalább hetven űrfellövéssel számoltak, azonban a tervekből nem lett semmi: 2019-re kiderült, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt az űrrakéta ukrán beszállítója nem vehet részt a projektben. Mire a vállalat új partnerek után nézhetett volna, jött 2020, a koronavírus-járvány, és az utaztatással foglalkozó anyavállalat csődközelbe került – a tengeri űrrepülőtér pedig évi húszmillió dollárt emésztett fel még konzervált állapotában is. Felmerült, hogy az egész építményt inkább leselejtezik.
Most úgy tűnik, hogy megmenekülhet: megveszi az orosz állam, az S7-csoport pedig a Roszkoszmosszal és a Roszatommal közösen üzemeltetheti. A 2014 óta kihasználatlanul álló űrrepülőtér becslések szerint 35 milliárd rubelbe, vagyis mintegy 140 milliárd forintba kerülhet az orosz államnak.
Kiéleződik az űrverseny
Az űrversenyben az elmúlt években a különböző állami szereplők is egyre aktívabbak. Az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben űrügynökséget hozott létre, majd csupán hat évvel később, idén júliusban fellőtték az arab világ első Mars-szondáját, amely jövőre érheti el a vörös bolygót. Kína még a kétezres évek elején küldött embert az űrbe, de az igazán nagy dobásuk a kínai űrállomás beindítása és ember Holdra küldése lesz a következő években. Nagyszabású holdra szállási tervei Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is vannak, az amerikai űrprogramot Donald Trump újította meg 2017-ben. India űrszondája 2014-ben érte el a Mars körüli pályát, tavaly pedig már a második szondájukat küldték a Holdra. Az Indiai Űrkutatási Hivatal számára egyébként a földi követőállomás több műszerét magyar cégek szállították. Tavaly Magyarország is saját űrprogram elindításáról döntött: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában közös magyar–orosz űrprojekteket jelentett be, 2024–25-re pedig magyar kutató-űrhajósa is lehet majd a Nemzetközi Űrállomásnak.
A mostani választások kulcskérdései a migráció és gazdaság.
Ausztrália és Kína közötti katonai feszültség újabb fordulatot vett.
Németországban megnyitották az urnákat.
A magyar miniszterelnök évértékelő beszédére az olasz sajtó is felfigyelt.
„Maroknyi lázadó a birodalom ellen” – képeken a miniszterelnöki évértékelő
Nagy Ferónak csak egyetlen kérdése maradt Orbán Viktor beszéde után
Iszonyat a Csepeli úton: két holttest fekszik a földön, zajlik a mentés
Ilyen még nem volt: száz új gyár épül Magyarországon – az Orbán-kormány újraiparosítja az egész országot
Zámbó Árpy reagált az örökösödési vitára: "Szemenszedett hazugság és perre megyünk"
Kudarcba fulladt a bírák tüntetése
Oszló holttestet találtak egy Teréz körúti lakásban
Gazdag Dániel gólt lőtt, dráma Messiék Pascal Jansen csapata elleni meccsén
Magyar Péterre csúnyán ráhozta a frászt Puzsér, a napon felejtett csokihörcsög megfutamodott
Csúcsboksz és „vérfürdő” Rjádban! Ezúttal Bivol nyert és lett a félnehézsúly vitathatatlan bajnoka
Salah már Henry és De Bruyne rekordjaira tör, de egy új kihívója érkezett az anfieldi fáraónak
Helyszíni fotókon mutatjuk a tragikus ceglédi vonatbaleset nyomait, amelyben két ember meghalt
A mostani választások kulcskérdései a migráció és gazdaság.
Ausztrália és Kína közötti katonai feszültség újabb fordulatot vett.
Németországban megnyitották az urnákat.
A magyar miniszterelnök évértékelő beszédére az olasz sajtó is felfigyelt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A mostani választások kulcskérdései a migráció és gazdaság.
Ausztrália és Kína közötti katonai feszültség újabb fordulatot vett.
Németországban megnyitották az urnákat.
A magyar miniszterelnök évértékelő beszédére az olasz sajtó is felfigyelt.
Aggasztó hírek érkeznek a Vatikánból.
Nagy-Britannia továbbra is Ukrajna pártján áll.
Az ukrán fővárost ismét dróntámadás érte az éjszaka folyamán.
Végre kiderült az igazság.
A magyar családtámogatási rendszer Európában egyedülálló.
„Titán”-emberek sokasága bukkant fel a Tisza Párt környékén Fricz Tamás szerint.
A versenyben kizárólag új, országos fesztiválon még elő nem adott művek vehetnek részt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
