Kettős mércét alkalmaz a német elit a tüntetőkkel szemben?

Oszlatással, kisebb csetepatékkal és mintegy 300 ember őrizetbe vételével értek véget a szombati berlini tüntetések, amelyeken a koronavírus-járvány elleni óvintézkedések miatt tiltakoztak a felvonulók. Az események egyik olvasata szerint Berlin baloldali vezetése szándékosan korlátozta a kormányellenes tüntetéseket, miközben a radikális baloldal felvonulásait korábban nem akadályozták meg.

Berlin, 2020. augusztus 29. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tüntetõ emberek Berlinben 2020. augusztus 29-én. A németországi Stuttgartból induló Querdenken 711 mozgalom és jobboldali csoportok által szervezett tüntetés megtartását feltételekhez kötötték a berlini hatóságok. MTI/AP/Michael Sohn Fotó: Michael Sohn

A mostani tüntetést Berlin baloldali vezetése előzőleg azzal az indokkal tiltotta be, hogy a tüntetők nem fogják betartani a járványvédelmi és higiéniás előírásokat, a kötelező másfél méteres távolságot.

– Nem fogom másodszorra eltűrni, hogy a koronavírus-tagadók, a Reichsbürger (radikális jobboldali szervezet – a szerk.) és szélsőjobboldaliak Berlint színpadnak használják. A demokraták világos elhatárolódását várom el azoktól, akik a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság leple alatt vetik meg az államrendet

– e szavakkal üdvözölte Andreas Geisel szociáldemokrata belügyi szenátor a tiltó határozatot, szavaival arra utalva: a német politikai elit és a fősodorhoz tartozó sajtó a szélsőjobboldali eszméket valló csoportokkal hozzák összefüggésbe a tüntetések szervezőit. Angela Merkel kancellár megértően úgy kommentálta a tüntetés betiltását, hogy tiszteletben tartja a döntést.

A szombati demonstráció szervezői a hatósági tiltó határozat ellen fellebbeztek és pénteken előbb a berlini közigazgatási bíróság adott helyt a panaszuknak, majd a berlini rendőrség azt követő fellebbezésére a berlin–brandenburgi közigazgatási táblabíróság is engedélyezte – feltételek mellett – a tüntetést.

Alapjog a gyülekezési szabadság

A német alaptörvény 8. cikkelye szerint a gyülekezési szabadság az alapjogok közé tartozik, amelyet az alkotmánybíróság is a legfontosabb demokratikus szabadságjogok közé sorol és rendszerint engedélyezi a tüntetéseket. Amikor júniusban az Alexander Platz környékén a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom tüntetésén több mint húszezer ember gyűlt össze, akkor azok a résztvevők sem törődtek sem a higiéniai előírásokkal, se nem viseltek maszkot. Akkor az illetékes berlini hivatal a DPA hírügynökség tudósítása szerint azt közölte: „Nem az állam feladata, hogy előírja a tüntetőknek, hogyan tüntessenek.”

Boris Reitschuster ismert újságíró és blogger a most szombati tüntetés előestéjén élőben számolt be arról, hogy a radikális baloldali Antifa egyik csoportja az ismert koronavírus- és rendszerkritikus vegán szakács, Attila Hildman étterme előtt szervezett tüntetést, de az azt biztosító rendőrök a szorosan együtt álló és maszkokat nem viselő tiltakozókat nyugton hagyták.