Felszentelték Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori bazilikáját

A Szatmár megyei Ákoson (Acas) felújítás után felszentelték Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori román stílusú bazilikáját vasárnap – áll az MTI közleményében.

A templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a XII. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a XVI. század második felétől a reformátusok használják.

A templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás 2,3 millió lejes (165 millió forint) összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte egy 15 millió forintos támogatással.

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot. Úgy vélte száz éve minden magyar határon túlivá vált. A határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határon túliság pedig identitásképező tényező lett.

Az államtitkár szerint a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van. Arra kérte a jelenlevőket, hogy tegyenek a magyar politikai rendszer megerősödéséért, vegyenek részt a szeptember 27-i választásokon, és támogassák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit.

Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot:

„Egy dolog nem változott benne: 800 éve magyarul dicsérik a falai között az Istent.”

Azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben is legyen olyan közösség, amelyik keresztyén magyar értékeket képvisel templomon belül és kívül.

A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke prédikált. Kijelentette: azért épült és maradt meg a templom, és azért újult most meg, mert a nép Isten trónjára tekintett.

Dobai Zoltán lelkész kijelentette: a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.

A csaknem kétezer lakosú Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.