Nem vizsgálják felül az Olof Palme-gyilkosság lezárásáról szóló döntést

Semmi sem indokolja, hogy felülvizsgálják az Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyében folytatott nyomozás lezárásáról szóló döntést – közölte a svéd ügyészség szerdán.

Olof Palmét 1986. február 28-án a nyílt utcán lőtték agyon Stockholm belvárosában, miközben feleségével hazafelé tartott egy moziból.

Június közepén, több mint 34 évvel az eset után a nyomozók egy időközben elhunyt férfit neveztek meg fő gyanúsítottként. Stig Engstrom 2000-ben meghalt, ezért Krister Petersson, a gyilkossági ügyben folytatott nyomozás vezetője vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot.

A svéd eljárásrend szerint egy ügyész döntését egy magasabb rangú kollégája felülvizsgálhatja. Ezt a Palme-gyilkosság lezárását követően többen kérték. Lennart Guné ügyész elmondta: csak különleges indokkal nyithatnák újra az aktát, illetve akkor, ha a kérvényező gyanúsított, áldozat vagy bármelyikük hozzátartozója. Ezek a feltételek egyik beadvány esetében sem teljesültek – mutatott rá.

Olof Palme meggyilkolásával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot. Több szemtanú olyan személyleírást adott a menekülő gyilkosról, amely éppen illett Engstromra, mások viszont határozottan állították, hogy nem látták őt a helyszínen. Engstrom maga azt állította, hogy ott volt a gyilkosság helyszínén, még beszélt is Palme feleségével és a kiérkező rendőrökkel, sőt, megpróbálta újraéleszteni az áldozatot. A történetét a hatóságok gyanúsnak ítélték meg, és egy idő után lehetséges gyanúsítottként kezdték el kezelni.

Olof Palme felesége, Lisbet Palme megsebesült a férje elleni támadás során. Az asszony vallomása alapján a gyilkosság miatt el is ítéltek egy férfit, Christer Petterssont, akit Lisbet Palme a gyilkosként azonosított a nyomozás során. Az ítéletet azonban később megsemmisítették, mert a rendőrség nem tudott semmiféle más bizonyítékot felhozni Pettersson ellen, így a Palme-ügy azóta is megoldatlan maradt.

Több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként a gyilkossági ügyben, amely körül számos összeesküvés-elmélet is keringeni kezdett: felmerült külföldi hatalmak, illetve a svéd rendőrségen belüli jobboldali szimpatizánsok közrejátszása is, de az sem kizárt, hogy egy magányos lövöldöző végzett a baloldali liberális politikussal.