Először vezetett maszkban szertartást a pápa

A katolikus egyházfő más vallások vezetőivel imádkozott a békéért.

Ferenc pápa az egyházi szertartások során nem szokott maszkot húzni. Fotó: Guglielmo Mangiapane Forrás: REUTERS

Szokatlan módon maszkot viselt ma Ferenc pápa, amikor más vallási vezetőkkel együtt imát mondtak a békéért. A katolikus egyházfő általában csak az őt szállító autóban visel maszkot, igaz, a járvány kirobbanása óta kerüli a nyilvános eseményeket, a külföldi utazásokat és az érintkezést a hívőkkel. Különösen a közösségi médiában elég sok bírálatot is kapott, amiért nem elég óvatos.

Ferenc pápa az egyházi szertartások során nem szokott maszkot húzni.
Fotó: Guglielmo Mangiapane / REUTERS

A szentatya többszörösen is veszélyeztetett, hiszen már 83 esztendős, ráadásul fiatal korában ki kellett venni a fél tüdejét.

A koronavírus pedig már a Vatikánban is felbukkant, tegnapi adatok szerint eddig 27-en kapták el a kórt. Múlt heti tájékoztatás szerint a Pápai Svájci Gárda 11 tagja is megbetegedett, akiket haladéktalanul elkülönítettek. Ha Ferenc pápa keveset mozdul is ki, számos vendéget fogad.

Az egyházfő ma a járványok és háborúk áldozataiért imádkozva sürgetett összefogást és békét a világban a nagy vallások képviselőivel.

Az MTI tájékoztatása szerint az esemény kezdetén a vallási vezetők külön imádkoztak. Ferenc pápa a Capitolium-dombon található Ara Coeli-templomban Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával, valamint Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus tartományi püspökkel. Bartholomaiosz pátriárka kijelentette: azért imádkoznak, hogy a járványtól és háborúktól sújtott világ békére és reményre találjon a vallások és emberek közötti testvériség jegyében.

Krisztus a menekülttáborban

– A pandémia nemcsak testben, lélekben is beteggé teszi az egymástól még inkább eltávolodó embereket. A gyógyulás útját a testvériség képviseli, és ebben az egyházak mutathatnak utat – jelentette ki Heinrich Bedford-Strohm.

Az evangélikus püspök feltette a kérdést, mit tenne a mai emberiség, ha Krisztus várna segítségre a görög szigetek menekülttáboraiban.

Ferenc pápa hangoztatta, a személyes, társadalmi, nemzetközi, környezetvédelmi problémáknak ugyanaz a forrása, vagyis, hogy az emberek, a nemzetek csak saját magukra gondolnak, kizárólag egyéni érdekeiket tartják szem előtt, a többi nem számít. „Nagyon emberi ösztön, de nem a helyes út” – mondta a katolikus egyházfő.

Kijelentette, a keresztre feszített Krisztus sokak számára selejt, mivel az én kultuszát dicsőítő emberek csodatevő, hatalmat és erőt mutató látványos beavatkozásra vágynak.

A másik iránti közöny nem ad üdvözlést, senki nem mentheti meg magát egyedül – mondta a pápa.

A keresztény vallási vezetők békéért imádkoztak Afganisztánban, az erőszak végét sürgették Közép-Amerikában, a feszültség befejezését és a párbeszédet Fehéroroszországban, megbékélést Burundiban, a terrorizmus és a keresztények üldözésének leállítását Burkina Fasóban, béketárgyalásokért imádkoztak Kolumbiában, békéért a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a feszültség befejezéséért a koreai félszigeten, békéért Irakban, India és Pakisztán között a feszültség oldásáért. Stabilitást és békés együttélést kértek Libanonban, Líbiában, Maliban, Mexikóban a drogkereskedelem teremtette erőszak leállítását, békét Észak-Mozambikban, Nigériában, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában, valamint a kaukázusi konfliktus befejezését. Békéért és megbékélésért imádkoztak Ukrajnában, Venezuelában, Jemenben és a Szentföldön. Imát mondtak a közel-keleten és a világ más részén elrabolt személyekért. A kormányzókat a párbeszéd és a béke útjának követésére kérték, a járvány betegeiért és a szegényekért imádkoztak. Az ima végén megszólaltak Róma templomharangjai.

Rabbik, imámok, vallási vezetők

Ezt követően a világvallások képviselői a Capitolium terén, Marcus Aurelius lovagszobránál találkoznak egymással: többek között jelen van Haim Korsia francia főrabbi, Mohamed Abdel Szalam az Emberi Testvériség Legfőbb Bizottsága titkára, ami az Egyesült Arab Emírségekben működő al-Azhar szunnita központban létrehozott vallásközi intézmény, valamint Shoten Minegishi a japán soto zen buddhizmus és Karmaljit Singh Dillon az indiai szikh vallási közösség vezetője. Beszédeikhez Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenettel csatlakozik.

A beszédek végén egyperces csenddel emlékeznek meg a pandémiák és háborúk áldozatairól. Felolvassák közös békeüzenetüket, mely a 2020-as római felhívás címet kapta. Ennek szövegét gyerekek nyújtják át a jelenlevőknek, köztük Sergio Mattarella olasz köztársasági elnöknek. Majd a résztvevők meggyújtják a béke gyertyáját.

A Szent Egyed közösség által szervezett találkozó az 1986-ban II. János Pál pápa által Assisi városából indított nemzetközi békeimák sorozatában a harmincnegyedik volt.