Erdoğan: A harc addig tart, amíg a „megszállt” terület fel nem szabadul

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken azon várakozásának adott hangot, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktus addig tart, amíg a vitatott hovatartozású, az Ankara és Baku álláspontja szerint örmény „megszállás” alatt álló Hegyi-Karabah fel nem szabadul.

Erdoğan a török Konya városában egy kórház átadóján felszólalva azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az örmény megszállás alól a vasárnap fellángolt fegyveres harcok keretében.

A török államfő nyomatékosította, hogy országa „minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”.

Hozzátette: „ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól”. Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár leszögezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor rámutatott: Azerbajdzsánnak „egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”.

Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a „megszállt azeri területeket”, és jelezte: „immár eljött az ideje véget vetni ennek a válságnak”.

Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában a Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit.

Erdoğan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportjának társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben „közel 30 éven át elhanyagolták a problémát”.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét.

Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.