Ezektől a szervezetektől várja Soros György Trump megbuktatását

Nem bízza a véletlenre Soros György amerikai tőzsdespekuláns a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás kimenetelét. Soros az idei ciklusban több mint a tripláját költötte el Trump megbuktatására, mint 2016-ban. A V4NA nemzetközi hírügynökség megmutatja, hogy hova vándoroltak Soros Trump-ellenes támogatásai.

Soros György amerikai tőzsdespekulánsnak már régóta a bögyében van Donald Trump amerikai elnök. A kilencvenéves felforgató már 2017-ben azt állította, hogy „diktátor lenne, ha hagynák neki”, de csak azért nem lesz belőle, mert az amerikai alkotmány megakadályozza őt ebben. Trump megbuktatását Soros tehát rögeszmésen szeretné, az iránta érzett gyűlölete pedig elhomályosította az ítélőképességét. Erre utal az is, hogy még az ultraliberális Facebook vezetőinek eltávolítását is követelte, és azzal vádolta Mark Zuckerberget, hogy az elnököt segíti.

Mivel Soros politikusként nem igazán tudja befolyásolni az amerikai elnökválasztások kimenetelét, ezért a pénzét használja fel a manipulálásra. A 2016-os, Hillary Clinton bukásával végződő ciklusban Soros több mint 25 millió dollárt fektetett be demokrata kötődésű jelöltek támogatására, idén azonban megtriplázta tétjeit.

Az amerikai választási törvények lehetővé teszik úgynevezett politikai akcióbizottságok (PAC) létrehozását, ezek a szervezetek a kampányra felajánlott adományok összegyűjtését koordinálják. A szövetségi választási kampányról szóló törvény 1974-ben történt módosítása ugyanis maximálta az egyének részéről a jelölteknek vagy a pártoknak juttatható anyagi támogatást, a választási akcióbizottságoknak azonban lehet pénzt juttatni, és ezek továbbíthatják a választási pénzeket.

Éppen ezért Soros sem hezitált, és megalapította a Democracy PAC nevezetű akcióbizottságot, amelyet jól kitömött pénzzel.

Az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának adatbázisa szerint a Democracy PAC 77,7 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből eddig 73,3 millió dollárt szét is szórtak különböző szervezeteknek. A kiadások között szerepelnek jelölttámogatások, banki költségek, illetve jogi tanácsadás is.

Az adatok szerint Soros személyesen 5,6 millió dollárt tolt az akcióbizottságba, a Fund For Policy Reform nevű szervezet pedig további 46 millió dollárt utalt. Ezt a szervezetet is a tőzsdespekuláns hozta létre tíz évvel ezelőtt, százmillió dollárt fordított rá az alapításakor.

A Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint a legjobban a Senate Majority PAC (SMP) járt, amely olyan befolyásos demokrata párti politikusokhoz köthető, mint Chuck Schumer, az amerikai szenátus demokrata frakciójának vezetője. Az SMP a Democracy PAC-tól 8,5 millió dollárt kapott.

Chuck Schumer egyébként baráti viszonyt ápol a Soros klánnal, a tőzsdespekuláns fiával, Alexander Sorossal többször is személyesen egyeztetett.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Great to see @chuckschumer feeling good about the #senate in #2020. @realdonaldtrump would be out and lives saved if #Democrats paid more attention. Make 2020 different! #bluewave #resist #vote2020 #primaryelection

Alexander Soros, PhD (@alexsoros) által megosztott bejegyzés, Okt 20., 2019, időpont: 11:32 (PDT időzóna szerint)

Az alábbi térképen mutatjuk, hogy milyen szervezetek részesültek a Democracy PAC támogatásaiból, több visszatérő vendégnek számít a Soros-birodalomban.

A Planned Parenthood Votes az abortuszklinika-hálózatot üzemeltető szervezet politikai szárnya. Már nyáron bejelentették, hogy ők Joe Bident támogatják az elnökválasztáson.

Donald Trump is putting our lives at risk every single day he remains in office.

In this election, we have a clear choice: four more disastrous, damaging years or an opportunity for real change and leadership.Today, @PPact endorses @JoeBiden for President of the United States. pic.twitter.com/bLsVSBpH5R— Planned Parenthood Action – Text VOTE to 22422 (@PPact) June 15, 2020

A Planned Parenthood azonban nem csak a Democracy PAC pénzügyi támogatását élvezi, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványokét (OSF) is. A Soros-alapítvány honlapja szerint a Planned Parenthood Action Fund csak 2018-ban egymillió dollárt kapott.

A Sixteen Thirty Fund sem csak a Democracy PAC kifizetési listáján szerepel. Az OSF honlapja szerint 2018-ban 4,2 millió dollárt kaptak.

Szintén feltűnik a Szövetségi Választási Bizottság adatbázisában a Tides Advocacy nevű szervezet, amely Soros György egyik leginkább támogatott csoportja. Az OSF szerint 2018-ban több mint 1,7 millió dollárt sikerült szerezniük Soroséktól.

A Community Change nevű szervezet is feltűnik az OSF honlapján, ez 2016-ban közel másfél millió dollárt kapott, akárcsak a Color Of Change nevű szervezet, amely 2018-ban háromszázötvenezer dollárral gazdagodott.

A Democracy PAC kifizetési listáján szereplő szervezetek közül többnek az a célja, hogy mozgósítsa a szavazókat egyes államokban. Ebbe a kategóriába esik például a Black PAC, illetve a Somos PAC. Előbbi a fekete választói részvételre összpontosít, utóbbi pedig a latinó szavazókat célozza.

Más szervezeteknek az a feladata, hogy videókkal és reklámokkal járassák le Donald Trumpot.

A Priorities USA Action például a koronavírus-járványt használta fel az elnök támadására, olyan videókat gyártott le, amelyek azt sugallták, hogy Joe Biden jobban kezelte volna a helyzetet.

Egy másik szervezet, amely a Soros-féle PAC támogatását élvezi, a NARAL Freedom Fund nevű radikálisan abortuszpárti alakulat. Az egyik ilyen videóban nők arról beszélnek, hogy az elnök és szövetségesei az „ideológiát a tudomány elé helyezik” és azt állítják, hogy a koronavírus-járvány leple alatt támadják, illetve megnehezítik az abortuszhoz való hozzáférést.

Nyugati bánat, keleti öröm – a transzatlanti viszony Trump idején

Büntetővámok az ­Európai Unió­val szemben, nyomásgyakorlás a NATO-tagországokra, hadjárat a kínai Huawei Európából történő kiszorítására, szankciók az Északi Áramlat 2 miatt – csupán néhány olyan ügy, amely miatt komoly feszültség keletkezett az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között az elmúlt négy évben, Donald Trump elnöksége idején. Közép- és Kelet-Európának azonban sokkal kevesebb panaszra lehet oka. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk ötödik részében a transzatlanti kapcsolatok helyzetét tekintjük át.

Tovább...