Négy éve megkopott az amerikai közvélemény-kutatók hírneve

Négy évvel ezelőtt sokan nem voltak hajlandók elmondani a közvélemény-kutatóknak, hogy a már akkor is rendkívül megosztónak számító Donald Trumpra szavaznak, s mivel a mintavétel nem reflektált a valódi szavazóbázisra, a felmérések görbe eredményt produkáltak, azaz Hillary Clinton győzelmét prognosztizálták – magyarázta a Magyar Nemzetnek a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint bár a felmérések idén is Joe Biden körülbelül tíz százalékpontos győzelmét prognosztizálják, egyáltalán nem kizárt, hogy megint elindult egy úgynevezett hallgatási spirál, vagyis még kevesebben merik elmondani, hogy a hivatalban lévő amerikai elnökre szavaznak.

2020.02.19. Budapest Mártonffy Balázs interjú, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NEF Fotó: Arpad Kurucz

– fűzte hozzá Mártonffy Balázs. Elmondta ugyanakkor, hogy idén a kutatások mégis megbízhatóbbnak tekinthetők, mégpedig azért, mert ezt a 2016-ban elkövetett hibát igyekeznek kompenzálni a közvélemény-kutatások, illetve az idei elnökválasztáson majdnem a felére esett a bizonytalan szavazók száma, ez pedig megkönnyíti a szavazók azonosítását.

Beindulhat a hallgatás spirálja

Mártonffy Balázs kitért arra is: a mostani kutatások túlnyomó többsége azt jelzi előre, hogy Joe Biden körülbelül tíz százalékponttal vezet a hivatalban lévő elnökkel szemben. – Ez azért is fontos, mert az effajta felmérések alapvetően három–hat százalékos hibahatárral dolgoznak, 2016-ban például Clinton épp három–hat százalékkal vezetett Trumppal szemben, tehát hibahatáron belül volt – magyarázta a politológus. Hozzáfűzte:

ez egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy megint elindult egy úgynevezett hallgatási spirál, vagyis még kevesebben merik elmondani, hogy Donald Trumpra szavaznak, illetve idén is, pont mint 2016-ban, a csatatérállamokban jóval szorosabb a küzdelem.

Amerika választ címen 10+1 részes elnökválasztási elemző sorozatot indított Mártonffy Balázzsal az Origó.hu hírportál, amelynek célja, hogy közérthetővé tegye a november 3-án esedékes voksolást, bemutassa, és szakértőkkel megvitassa a jelöltek legfontosabb politikai üzeneteit, értékelje az elnökjelölti vitákat és háttér-információkat adjon az amerikai politikai pártokról, meghatározó filozófiákról, folyamatokról.

Trump szavazótábora stabil

– A közvélemény-kutatók által egy adott időben összegyűjtött adatok azonban nem többek egy egyszerű pillanatképnél – magyarázta ezzel kapcsolatban Doug Schwartz, a Quinnipiac University Poll nevű közvélemény-kutató igazgatója és alelnöke azon a videókonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztérium révén a Magyar Nemzet is meghívást kapott. A kutató ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

a vélemények állandóan változhatnak és változnak is, a felméréseket tehát egyáltalán nem szabad egyfajta jóslatként kezelni.

Mint arra Schwartz rámutatott: hónapok óta folyamatosan végeznek felméréseket arra vonatkozóan, hogy Trump vagy Biden győzelme várható-e az elnökválasztáson. – Minden eredményünk szerint Biden 7 és 11 százalékpont közötti előnnyel vezet Trummpal szemben. Ami azonban figyelemreméltó, hogy rengeteg minden történt az elmúlt hónapokban, kezdve a koronavírus-járványtól, a faji egyenlőséget követelő mozgalmakon át egészen a gazdasági válságig, és ez a százalékarány nem változott szinte semmit – magyarázta a kutató. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a Trumpot támogató szavazótábor rendkívül stabil, a szavazók aránya szinte alig mozdult el a külső tényezők hatására.

Elriasztanák a republikánus szavazókat

Közben a Hír TV USA 2020 elnökválasztás című műsorában élőben számolt be az amerikai elnökválasztás legfontosabb fejleményeiről Emerald Robinson, a Newsmax fehér házi tudósítója. Robinson a legutóbbi bejelentkezésekor elmondta: a közvélemény-kutatásokat nagyon nehéz értelmezni az Egyesült Államokban, de úgy tűnik, a választók nem tanulták meg a leckét a 2016-os események után. Az országos közvélemény-kutatások általában túlmérik a Demokrata Pártot és a demokrata szavazókat. Ez általában nyolc százalékpontot jelent a demokraták javára, vagy ennél is többet – magyarázta Robinson. Hozzáfűzte:

ennek egyik célja nyilvánvalóan a republikánus szavazók elriasztása, ugyanakkor ezzel ellentétes hatást is elérhet, hiszen sok demokrata szavazó úgy érezheti, nem kell elmennie voksolni, hiszen nincs szükség az ő szavazatára.