Négy éve megkopott az amerikai közvélemény-kutatók hírneve

Négy évvel ezelőtt sokan nem voltak hajlandók elmondani a közvélemény-kutatóknak, hogy a már akkor is rendkívül megosztónak számító Donald Trumpra szavaznak, s mivel a mintavétel nem reflektált a valódi szavazóbázisra, a felmérések görbe eredményt produkáltak, azaz Hillary Clinton győzelmét prognosztizálták – magyarázta a Magyar Nemzetnek a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint bár a felmérések idén is Joe Biden körülbelül tíz százalékpontos győzelmét prognosztizálják, egyáltalán nem kizárt, hogy megint elindult egy úgynevezett hallgatási spirál, vagyis még kevesebben merik elmondani, hogy a hivatalban lévő amerikai elnökre szavaznak.

2020.02.19. Budapest Mártonffy Balázs interjú, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NEF Fotó: Arpad Kurucz

Az egész világot meglepetésként érte a 2016-os amerikai elnökválasztásokat követően, hogy Hillary Clinton helyett Donald Trumpnak sikerült megszereznie a győzelemhez szükséges kétszázhetven elektori szavazatot. A sokkhatást növelte az a tény, hogy a voksolás előtti két hétben gyakorlatilag – egy-két kivételtől eltekintve – az összes közvélemény-kutató cég az akkori demokrata elnökjelölt győzelmét prognosztizálta. Emlékezetes, a Reuters hírügynökség felmérése egy nappal a választások előtt azt jósolta, kilencven százalék az esélye annak, hogy Hillary Clinton nyer Trumppal szemben. Ilyen szempontból a jelenlegi közhangulat rendkívül hasonlít a négy évvel ezelőtti eseményekre, hiszen gyakorlatilag minden felmérés Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelmét vetíti előre, noha az sem mellékes, hogy – éppen a 2016-os események miatt – némiképp az emberek bizalma is megrendült a közvélemény-kutatókban.

Csorba esett a közvélemény-kutatók hírén

– Kis túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy a közvélemény-kutatás és a megbízhatóság egy mondatban való említése gyakorlatilag egy oximoron, tehát a két fogalom egymást kizárónak, egymásnak ellentmondónak tekinthető, hiszen hogyan is lehetne valami megbízható, ami ekkorát tévedett 2016-ban? A témát egy másik aspektusból megvizsgálva ugyanakkor valójában nem is tévedtek olyan nagyot az akkori felmérések, hiszen Hillary Clinton szövetségi szintű összesítésben körülbelül hárommillióval több szavazatot kapott riválisánál. Ugyanakkor az úgynevezett csatatérállamokban, ahol ugyan kisebb mértékben, de szintúgy Clinton győzelmét prognosztizálták, végül Trumpnak sikerült felülkerekednie és összesítésben a népességi szavazat elvesztése mellett az elektori szavazat megnyerésével elnyernie az elnöki széket. Ez pedig komoly csorbát ejtett a közvélemény-kutatók hírnevén – magyarázta a Magyar Nemzetnek Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

A kiemelkedő tudományos teljesítményéért az idei Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjjal jutalmazott kutató elmondta:

2016-ban azokat a Trump-szavazókat, akik nem voltak hajlandók elmondani, hogy a már akkor is rendkívül megosztónak számító republikánus jelöltre szavaznak, nem mérték a kutatások. Ez komoly hiba volt, hiszen a mintavétel nem reflektált a valódi szavazóbázisra, ez pedig görbe eredményt produkált

– fűzte hozzá Mártonffy Balázs. Elmondta ugyanakkor, hogy idén a kutatások mégis megbízhatóbbnak tekinthetők, mégpedig azért, mert ezt a 2016-ban elkövetett hibát igyekeznek kompenzálni a közvélemény-kutatások, illetve az idei elnökválasztáson majdnem a felére esett a bizonytalan szavazók száma, ez pedig megkönnyíti a szavazók azonosítását.

Beindulhat a hallgatás spirálja

Mártonffy Balázs kitért arra is: a mostani kutatások túlnyomó többsége azt jelzi előre, hogy Joe Biden körülbelül tíz százalékponttal vezet a hivatalban lévő elnökkel szemben. – Ez azért is fontos, mert az effajta felmérések alapvetően három–hat százalékos hibahatárral dolgoznak, 2016-ban például Clinton épp három–hat százalékkal vezetett Trumppal szemben, tehát hibahatáron belül volt – magyarázta a politológus. Hozzáfűzte:

ez egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy megint elindult egy úgynevezett hallgatási spirál, vagyis még kevesebben merik elmondani, hogy Donald Trumpra szavaznak, illetve idén is, pont mint 2016-ban, a csatatérállamokban jóval szorosabb a küzdelem.

Amerika választ címen 10+1 részes elnökválasztási elemző sorozatot indított Mártonffy Balázzsal az Origó.hu hírportál, amelynek célja, hogy közérthetővé tegye a november 3-án esedékes voksolást, bemutassa, és szakértőkkel megvitassa a jelöltek legfontosabb politikai üzeneteit, értékelje az elnökjelölti vitákat és háttér-információkat adjon az amerikai politikai pártokról, meghatározó filozófiákról, folyamatokról.

Trump szavazótábora stabil

– A közvélemény-kutatók által egy adott időben összegyűjtött adatok azonban nem többek egy egyszerű pillanatképnél – magyarázta ezzel kapcsolatban Doug Schwartz, a Quinnipiac University Poll nevű közvélemény-kutató igazgatója és alelnöke azon a videókonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztérium révén a Magyar Nemzet is meghívást kapott. A kutató ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

a vélemények állandóan változhatnak és változnak is, a felméréseket tehát egyáltalán nem szabad egyfajta jóslatként kezelni.

Mint arra Schwartz rámutatott: hónapok óta folyamatosan végeznek felméréseket arra vonatkozóan, hogy Trump vagy Biden győzelme várható-e az elnökválasztáson. – Minden eredményünk szerint Biden 7 és 11 százalékpont közötti előnnyel vezet Trummpal szemben. Ami azonban figyelemreméltó, hogy rengeteg minden történt az elmúlt hónapokban, kezdve a koronavírus-járványtól, a faji egyenlőséget követelő mozgalmakon át egészen a gazdasági válságig, és ez a százalékarány nem változott szinte semmit – magyarázta a kutató. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a Trumpot támogató szavazótábor rendkívül stabil, a szavazók aránya szinte alig mozdult el a külső tényezők hatására.

Elriasztanák a republikánus szavazókat

Közben a Hír TV USA 2020 elnökválasztás című műsorában élőben számolt be az amerikai elnökválasztás legfontosabb fejleményeiről Emerald Robinson, a Newsmax fehér házi tudósítója. Robinson a legutóbbi bejelentkezésekor elmondta: a közvélemény-kutatásokat nagyon nehéz értelmezni az Egyesült Államokban, de úgy tűnik, a választók nem tanulták meg a leckét a 2016-os események után. Az országos közvélemény-kutatások általában túlmérik a Demokrata Pártot és a demokrata szavazókat. Ez általában nyolc százalékpontot jelent a demokraták javára, vagy ennél is többet – magyarázta Robinson. Hozzáfűzte:

ennek egyik célja nyilvánvalóan a republikánus szavazók elriasztása, ugyanakkor ezzel ellentétes hatást is elérhet, hiszen sok demokrata szavazó úgy érezheti, nem kell elmennie voksolni, hiszen nincs szükség az ő szavazatára.