Nem csak az elnök személye a tét november 3-án

Néhány nappal az elnökválasztás előtt már az egész világ feszült figyelemmel kíséri Donald Trump és Joe Biden minden rezdülését, arról azonban kevesebb szó esik a médiában, hogy november 3-án Amerika nem csupán elnököt választ, de a szenátus egyharmadát és a komplett képviselőházat is újraválasztják. A kongresszus alsó és felső házának átrendeződése jelentőségét tekintve látszólag eltörpül az elnök személyének kiválasztása mellett, a valóságban ugyanakkor korántsem mellékes a jelenleg republikánus többségű szenátus és demokrata többségű képviselőház közötti hatalmi megosztás. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk negyedik részében az erőviszonyok lehetséges átrendeződéséről írunk.

U.S. President Donald Trump and Democratic presidential nominee Joe Biden participate in their second 2020 presidential campaign debate at Belmont University in Nashville, Tennessee, U.S., October 22, 2020. REUTERS/Mike Segar - RC22OJ91CPN7 Fotó: Mike Segar

Ezzel kapcsolatban Mártonffy Balázs hozzáfűzte: ha az alsóház és a felsőház is jóváhagyott egy törvénytervezetet, akkor az felkerül a mindenkori elnök asztalára, akinek tíz napja van eldönteni, hogy aláírja-e azt vagy sem. Amennyiben az elnök megvétózza az adott törvényjavaslatot, a két háznak még mindig lehetősége van keresztülvinni azt, ehhez azonban a szenátusnak és a képviselőháznak is kétharmados többséggel a törvénytervezet mellett kell szavaznia. Ehhez kétpárti egyezségre lenne szükség, tehát viszonylag ritkán valósul meg a gyakorlatban – magyarázta a politológus.

Fékek és ellensúlyok

A szenátus de jure elnöke egyébként a mindenkori alelnök, de a levezető ideiglenes elnöke a többségben lévő párt rangidős szenátora. Jelenleg 53 republikánus és 45 demokrata szenátor ül a kongresszusban (a demokrata frakcióban további két független szenátor is van). Közülük 35-nek jár le idén a mandátuma, azaz 23 republikánus és 12 demokrata szenátor sorsáról döntenek. Az alsóházban jelenleg a demokratáknak van többsége 233:202 arányban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megosztott a törvényhozás. – A történelemben számos példát látunk arra, amikor más párt van hatalmon az alsóházban és a felsőházban, illetve más párt adja az amerikai elnököt. Így tud megvalósulni a fékek és ellensúlyok rendszere, hiszen csak olyan törvényeket lehet keresztülverni a törvényhozáson, amely figyelembe veszi a másik oldal érdekeit is, másrészről ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy

a mindenkori elnök gyakorlatilag határozatképtelenné is válhat, amennyiben az alsóházat és a felsőházat is a másik párt kontrollálja. Ilyenkor sokasodnak meg az elnöki rendeletek.

Mártonffy Balázs elmondta azt is: a közvélemény-kutatások szerint a demokratáknak nagyjából nyolcvanszázalékos esélyük van arra, hogy újra többséget szerezzenek az alsóházban, itt tehát nem várható nagy meglepetés. A szenátusnál nem ennyire egyértelmű a helyzet, sok függ majd a billegő államok szavazataitól. A hatalmi megosztást szempontjából tehát az is kérdés, hogy a szenátorok, valamint az elnökjelöltek hogyan vizsgáznak november 3-án.