Nem hozta meg a békét az Örményország és Azerbajdzsán között megkötött, szombat délben életbe lépett tűzszüneti megállapodás. Már a fegyvernyugvás kezdetét követő órákban is harcokat jelentettek egyes frontszakaszokon, de éjszaka a támadások újult erővel folytatódtak. Baku vasárnap reggel arról számolt be, hogy szombat éjszaka sorozatvető rakétákkal lőtték Gjandzsa városát, ami Azerbajdzsán második legnagyobb települése, ahol ráadásul az ország energiaszükségletének harmadát előállító erőmű is található. Az azeri elnök segédje, Hikmet Gadzsijev szerint heten vesztették életüket a támadásban.
De hasonló támadásokról számoltak be az azeri oldalról Hegyi-Karabahban is: Sztepanakertet, a vitatott hovatartozású köztársaság fővárosát tüzérségi találatok érték, a sajtó a frontvonal mentén hallható robbanásokról is beszámolt. Mindkét fél vasárnap reggel tagadta a másik megtámadását, a tűzszünet megsértését.
– Örményországgal szemben Azerbajdzsán teljes mértékben betartja a humanitárius tűzszünet követelményeit – írta közleményében az azerbajdzsáni védelmi minisztérium. Hegyi-Karabah vezetője ugyanakkor arról számolt be, hogy a harcok teljes felfüggesztésére nem került sor.
– A ma reggel viszonylag nyugodt volt, de nem tudjuk, hogy meddig tart majd ez a nyugalom – jelentette be a vasárnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón Araik Arutyunyan karabahi vezető. – Könnyű tűzváltás zajlik a frontvonalon, amit nem is harcnak, hanem inkább küzdelemnek neveznék – idézte Arutyunyan szavait az orosz Kommerszant lap.
A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de 1991-ben függetlenségét kikiáltó, többségében örmények által lakott Hegyi-Karabah területén szeptember 27-én törtek ki ismét harcok. A katonai műveletek intenzitásban megközelítették a három évtizeddel ezelőtti, lényegében lezáratlan háborút. Mindkét oldal veszteségei több száz – vagy akár ezer – főre tehetők. A konfliktus eszkalációja akár klasszikus háborúhoz is vezethetett volna Örményország és Azerbajdzsán között. A majdnem két hétig tartó eseményeknek orosz közreműködéssel próbáltak véget vetni: a Moszkvában több mint tíz órán keresztül tartott, péntek késő éjszakáig nyúló tárgyalásokon úgy nevezett „humanitárius tűzszünetről” sikerült megállapodást kötni, amely szombat délben lépett életbe. A tűzszünet ugyanakkor csak átmeneti jellegű, és nem kínál semmiféle megoldást a kirobbant konfliktusra: célja fogolycsere, valamint az áldozatok holttestének összegyűjtése.
