Hétszáznál több embert vettek őrizetbe vasárnap Fehéroroszországban

A minszki belügyminisztérium tájékoztatása szerint az előállítottak többségét még nem bocsátották szabadon.

Több mint hétszáz embert vettek őrizetbe vasárnap a fehérorosz, valamint az ország más településein tartott tiltakozó megmozdulásokon – közölte a minszki belügyminisztérium.

A hétfői tájékoztatás szerint az előállítottak többségét még nem bocsátották szabadon.

A Vjaszna emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a rendőrök bottal verték a tiltakozókat, s könnygázt és vízágyút is bevetettek. Az őrizetbe vettek között számos újságírói is volt.

Hétfőn a fehérorosz hatóságok kiengedtek az Állambiztonsági Bizottság (KGB) vizsgálati fogdájából és házi őrizetbe helyeztek két, Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölthöz közel álló üzletembert, miután Aljakszandr Lukasenka elnök szombaton órákat töltött velük a létesítményben.

Az állami televízió tudósítása szerint a nagyjából négy és fél órás találkozón részt vett a választási kampány kezdete, június óta bebörtönzött Babarika is. Úgy tudni, hogy a megbeszélés központi témája a tervezett alkotmányos reform volt.

Már két hónapja vannak tiltakozó megmozdulások Fehéroroszországban az augusztus 9-ei, széles körben elcsaltnak tartott elnökválasztás miatt, amelyen a hivatalos eredmény szerint 80,1 százalékkal választották újra Lukasenkát, immár a hatodik egymást követő mandátumára.

Az EU egyelőre nem szankcionálja az fehérorosz elnököt

Az EU egyelőre nem vet ki szankciókat Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre, annak ellenére, hogy diplomáciai források szerint a tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán erről megállapodás született.

Az Európai Unió Tanácsának hétfőn elfogadott következtetései megerősítik, hogy az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és Lukasenka nem rendelkezik demokratikus legitimitással. A külügyminiszterek kilátásba helyzeték, hogy a választások elcsalásáért és az azt követő tüntetések elnyomásáért szankcionált 40 személy listáját a jövőben kibővítik – akár Lukasenka személyével is –, amennyiben a helyzet nem javul az országban.

Az EU továbbra is támogatja Fehéroroszország szuverenitását, és az önkényesen fogva tartott személyek szabadon bocsátásra, a tisztességes választások kiírásra és nemzeti párbeszédre szólít fel. Emellett központi szinten csökkenti a fehérorosz hatóságokkal folytatott diplomáciai együttműködést, növeli a civil szervezetek és a független média és az erőszak áldozatainak pénzügyi támogatottságát – közölték.

A fehérorosz belügyminisztérium kész éles lőszert bevetni Minszkben

A fehérorosz hatóságok készek halálos katonai fegyvereket bevetni Minszkben a rendfenntartásra – jelentette ki hétfőn Henadzij Kazakevics, a fehérorosz belügyminiszter első helyettese.

„Szervezetté és radikálissá váltak a jórészt Minszkbe áttolódott tüntetések. Ebben az összefüggésben a belügyi szervek munkatársai és a fegyveres erők tagjai nem fogják elhagyni az utcákat, és szükség esetén harci fegyvereket és különleges eszközöket fognak bevetni”

– hangsúlyozta Kazakevics videóüzenetében, amelyet a tárca Telegram-oldalán tettek közzé.

Kazakevics egyben közölte, hogy megállapításuk szerint a tüntetési mozgalom kezd fokozatosan kifulladni mind országosan, mind méretét tekintve. Ugyanakkor a minszki megmozdulások a tárca szerint radikalizálódtak. Ennek bizonyítéka volt – mint mondta – a vasárnapi tüntetés a fővárosban. A tisztségviselő szerint míg az aktivisták nappal köveket, késeket és palackokat dobáltak, addig este már barikádokat építettek, és gumiabroncsokat égettek. „Ennek semmi köze a polgári tüntetésekhez” – hangoztatta.

Úgy fogalmazott, hogy Fehéroroszországba a kilencvenes évek felfordulását akarják visszahozni, és a színes forradalmakat megélt államok sanyarú útjára akarják terelni az országot.

Olha Csemodanova belügyi szóvivő hétfőn közölte, hogy a vasárnapi tüntetésen mintegy 11 ezren vettek részt, közülük 713 személyt előállítottak.

Már két hónapja vannak tiltakozó megmozdulások Fehéroroszországban az augusztus 9-ei, széles körben elcsaltnak tartott elnökválasztás miatt, amelyen a hivatalos eredmény szerint 80,1 százalékkal újraválasztották Aljakszandr Lukasenka elnököt immár a hatodik egymást követő mandátumára.