Véletlenszerű egybeesésnek számít, hogy a pénzügyi botránnyal egy időben érkezett meg a Vatikánba az Európa Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szakértői bizottságának delegációja, amely 2012 óta ötödik alkalommal értékeli a pápai államban a nemzetközi pénzügyi előírások betartását.
Három év után szerdán visszatért a Vatikánba az ausztrál nyugalmazott bíboros, George Pell is, aki 2014 és 2019 között az úgynevezett Gazdasági Titkárságot vezette. A hivatalt Ferenc pápa hozta létre a vatikáni pénzügyek központosított átvilágítására. Pell bíboros 2017-ben pedofíliavádak miatt kényszerült visszatérni hazájába, ahol először elítélték, de később felmentették.
„Pell bíboros a pápa segítségére sietett vissza. Az egyházfőt megrázták a történtek, de nem mondott le feladatáról, mellyel megválasztása előtt megbízta a bíborosi testület, vagyis arról, hogy rendbe tegye a Vatikán pénzügyeit, és addig megy előre, amíg ezt nem teljesíti” – nyilatkozott Walter Kasper német nyugalmazott bíboros az Il Giornale napilapnak.
Részletes sajtóbeszámolók szerint a vatikáni ügyészség tíz személlyel szemben indított vizsgálatot, amire a közvélemény figyelmét Angelo Becciu bíboros lemondásának szeptember 24-i bejelentése hívta fel. Becciu 2011 és 2018 között a vatikáni kormányként ismert szentszéki államtitkárság harmadik számú vezetőjeként dolgozott. Mandátuma idején vásároltak meg egy több mint 200 millió eurót érő londoni ingatlant, és az ezzel kapcsolatos szövevényes tranzakciók miatt a Vatikán számláiról a számítások szerint legalább 450 millió euró tűnt el. A vizsgálat 2019-ben indult a pápai állam pénzintézete (Ior) és a vatikáni főrevizor jelzései alapján. Tavaly többek között felfüggesztették állásából a szentszéki államtitkárság két vezető beosztású tagját és a Pénzügyi Információs Felügyelet (Aif) vezetőjét is. Idén júniusban a vatikáni csendőrség őrizetbe vette, majd néhány nap fogda után szabadlábra helyezte Gianluigi Torzi olasz brókert.
A London belvárosában található luxusépületet 2014-ben vásárolták meg, ehhez a szentszéki államtitkárság bankhitelt vett fel arra a svájci számlára, amely a Péter-filléreket, vagyis a világ minden részéből a Vatikánba érkező pénzadományokat is tartalmazta. Az üzleten egy pénzügyi elemzés 60 oldalas dokumentációja szerint fejenként akár tízmillió eurót is kerestek.