A balliberális ellenzék bármi áron megbuktatná Janez Janšát

Különböző politikai trükkökkel igyekszik megbuktatni a szlovén jobboldali kormányt a balliberális ellenzék, amely választások nélkül próbál hatalomra jutni. A felmérések alapján azonban úgy tűnik, Janez Janša miniszterelnök és pártja tartja vezető helyét a népszerűségi listákon, míg az ellenzék elvesztette a lakosság bizalmát.

Brüsszel, 2012. március 2. Janez JANSA szlovén kormányfő megérkezik az EU-tagországok állam- és kormányfői kétnapos csúcsértekezletének második napi tanácskozására Brüsszelben. (MTI/EPA/Julien Warnand) Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Avatatlan szemlélő a szlovén televízió hírműsorai láttán arra a következtetésre juthat, mindjárt megbukik a jobboldali szlovén kormány. Márciusi hivatalba lépése óta záporoznak rá az ellenzék vádjai: nem jól kezeli a járványhelyzetet, túlságosan korlátozza a szabadságjogokat, az összeomlás szélére juttatta az egészségügyet, nem támogatja eléggé a járvány miatt válságba jutott szektorokat.

A péntekenként tüntetők az ország „fasizálódásának” és „orbanizálódásának” megállítására szólítanak fel.

Szerintük ugyanis a konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, Janez Janša által vezetett kormány ürügyül használja a járványhelyzetet, s megszorító intézkedéseivel egyeduralomra tör.

A tüntetések azonban nem hoztak eredményt, minden bizonnyal azért, mert a lakosság nagy része helyesli a kormány intézkedéseit, illetve nem bízik a baloldali-liberális ellenzékben, amelynek hosszú országlása idején jutott az egészségügy rossz állapotba.

A felmérések szerint az SDS húsz százalék feletti támogatottsággal vezeti a népszerűségi listákat, az ellenzéki pártok mindegyikének egy számjegyű a támogatottsága.

Janez Janša idén vette át a kormányrudat, ez már a harmadik miniszterelnöki megbízatása, de eddig csak egyszer sikerült kitöltenie mandátumát. Törékeny egyensúly van a jobb- és a baloldal között. Az SDS mindenkor a legnépszerűbb párt, de körülötte elfogytak a következetesen konzervatív beállítottságú pártok. Velük szemben viszont liberális és baloldali pártok tucatja áll, amelyek a választások előtt általában összefognak, de hatalomra jutva civakodnak, és az ország javáért kétes vagy éppenséggel semmilyen döntést nem hoznak. Így volt ez az előző kormánnyal is, amelynek miniszterelnöke, Marjan Šarec magára hagyta partnereit.

A közöttük emiatt támadt viszálynak azonban hamar vége lett,

s most közös erővel támadják az új kormányt.

Az ellenzék elsősorban azokon a kormánypártokon, a Nyugdíjasok Demokratikus Pártján és a liberális Modern Centrum Pártján (SMC) próbál fogást találni, amelyek az előző és a mostani kormánynak is tagjai. Interpellációt nyújtottak be Zdravko Počivalšek, az SMC elnöke, gazdasági miniszter ellen, de egyelőre nem sikerült elmozdítani hivatalából.

Legutóbb a konstruktív bizalmatlansági indítvány merült fel. A Marjan Šarec Listája, a szociáldemokraták, a Baloldal nevű párt és Alenka Bratušek egykori miniszterelnök pártja megalakították az Alkotmányos Ív Koalícióját, majd némi keresgélés után találtak megfelelő miniszterelnök-jelöltet is, Jože P. Damijan személyében. Ő Janša első kormányában fejlesztési miniszter volt. Mivel az indítvány benyújtásához nem számíthattak elég támogatásra a parlamentben – a négypárti kormánykoalíciónak 46 fős többsége és öt külső támogatója van a kilencvenfős nemzetgyűlésben –, Damijan a napokban levélben kérte fel együttműködésre a három kisebbik koalíciós pártot, amelyek csekély hajlandóságot mutattak erre. Matej Tonin védelmi miniszter, a jobboldali Új Szlovénia elnöke, illetve Zdravko Počivalšek, az SMC elnöke

sem tartják időszerűnek járványhelyzetben árnyékkormány alakítását.

A Nyugdíjasok Demokratikus Párt is jelezte, csak akkor áll át, ha többet kap, mint a jelenlegi koalíciótól. Az ellenzéki törekvések ezért egyelőre sikertelennek tűnnek, kénytelenek kivárni a 2022-es választásokat.