Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szombaton kifejtette véleményét, miszerint Skócia közelebb van a függetlenséghez, mint valaha. Boris Johnson brit kormányfő azonban erősen tiltakozik az ellen, hogy a 2014-es után újabb népszavazást tartsanak a skótok, és esetleg elszakadjanak az Egyesült Királyságtól.
Nicola Sturgeon a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusát megnyitó szombati beszédében kijelentette, hogy az elmúlt egy évben egyre erőteljesebbé, az idén immár tartósan többségi nézetté vált a skót közvéleményen belül a függetlenség támogatása.
A YouGov londoni vállalat november 6. és 10. között végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezett skótok 51 százaléka támogatná az elszakadást, ami rendkívüli eredmény.
– A függetlenség egyértelműen látótávolságon belül van, és én soha nem voltam annyira biztos abban, hogy ezt el is érjük, mint most
– fogalmazott Skócia első minisztere a koronavírus-járvány miatt online fórumként megrendezett SNP-kongresszuson.
Nicola Sturgeon – aki az SNP vezetőjének tisztségét is betölti – nem részletezte, hogy mikor tartja lehetségesnek az újabb függetlenségi népszavazás kiírását. Közvetett utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum meghirdetése a jövő májusi skóciai parlamenti választások után válhat esedékessé.
Beszédében azt is megemlítette, hogy a májusi választáson az lesz a kérdés, ki hozza meg a Skócia jövőjét formáló döntéseket, majd hozzátette:
Skócia népét megilleti a saját jövőjéről szóló döntés joga.
Nicola Sturgeon ezzel egyértelműen üzent Boris Johnson brit miniszterelnöknek is, a konzervatív párti brit kormányfő ugyanis egyelőre hallani sem akar arról, hogy Skóciában újabb függetlenségi népszavazást tartsanak.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről. Ehhez az állásponthoz tartja magát Johnson is, aki több nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy London hozzájáruljon az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához.
Kate Forbes skót pénzügyminiszter azonban úgy gondolja, hogy ha az SNP újabb választási sikert arat, a népszavazás elleni tiltakozásával a brit kormány éppen azt éri majd el, hogy nő a függetlenség támogatottsága – közli a Politico.eu híroldal.
– Az Egyesült Királyság számára nem lesz fenntartható, hogy folytassa a tiltakozását. Remélem, hogy a kormány erre magától is rájön, mivel az ellenállásukkal nem a saját érdeküket szolgálják
– nyilatkozta Forbes.
Nicola Sturgeon korábban viszont már egyértelműen kizárta, hogy Skóciában – Katalónia példáját követve – a brit kormánnyal nem egyeztetett módon, vagyis nem hivatalos úton rendezzenek újabb függetlenségi népszavazást, a referendum tehát csak törvényes keretek között tartható meg.
A skót kormányfő többször kifejtette azt is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre, a skótok 62 százaléka ellenben a bennmaradásra voksolt. Az Egyesült Királyság – Skóciával együtt – idén januárban ki is lépett az Európai Unióból. Nicola Sturgeon rendszeresen hangoztatott véleménye szerint az újabb függetlenségi népszavazás azért is szükséges, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács volt elnöke a BBC televíziónak korábban azt nyilatkozta, hogy az EU „lelkesen” várná vissza soraiba az esetleg függetlenné váló Skóciát, ám a szabályoknak megfelelően új felvételi eljárásra lenne szükség, vagyis nem fogadnák vissza automatikusan Skóciát.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
A Mazsihisz nem hagyta szó nélkül, hogy elfogatóparancs van érvényben Netanjahu ellen
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
