A magyarországi oltási kampányt támadják – európai lapszemlénk

A nyugati sajtó egy része az uniós egység aláásására tett kísérletként értékelte, hogy hazánkban az átlagnál egy nappal korábban, már szombaton elkezdődött az oltási kampány. Az európai lapok a jogállamisági vitáról is tovább cikkeznek: Věra Jourová egy friss német lapinterjúban fejtette ki, hogy Brüsszel januártól mind inkább Magyarországra és Lengyelországra fókuszál majd. Európai lapszemlénk.

Budapest, 2020. december 26. Egy Pfizer-BioNTech vakcina a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarországon már szombaton, az EU-tagállamok többségénél egy nappal korábban kezdték meg a Pfizer és BioNTech cégek által kifejlesztett koronavírus-vakcinák beadását, az országban ezekből először az egészségügyi dolgozók kapnak

– számolt be róla a Reuters hírügynökség, idézve egy meg nem nevezett kormányzati forrást. A magyarországi, az EU-s átlagnál egy nappal korábban induló oltásokról szóló hírt többek között az amerikai Bloomberg és a brit The Guardian is közölte.

Politico: Magyarország aláássa az uniós egységet

Az uniós berkekben irányadó liberális portál, a Politico közben hosszas cikkben foglalkozott hazánk vírus elleni küzdelmével. A magyar kormánnyal szemben szinte kivétel nélkül kritikus lap azt írta:

az uniós egység aláásására irányuló újabb kísérlet, hogy Magyarország a többieknél egy nappal előbb megkezdte az oltási kampányt.

A cikkben felrótták Orbán Viktornak, hogy korábban sérelmezte: az EU-ban túl sokáig tart a vakcinák engedélyeztetése. Szerintük a miniszterelnök az orosz Szputnyik V vakcina propagálásával akart „jó pontokat szerezni” Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. A vakcinakérdés teljes átpolitizálása, az orosz és kínai oltóanyagok népszerűsítése növelte a társadalom vakcinával szembeni szkepticizmusát – írta a Politico.

(A teljes képhez tartozik az oltásokkal kapcsolatosan, hogy Magyarország mellett épp az uniós motorállam, Németország, valamint Szlovákia is megkezdte azok beadását már szombaton – a szerk.)

Rendőri biztosítással a Dél-pesti Centrumkórházba szállítják a vakcinákat

A szerb hírügynökség, a Tanjug – a Politicóval ellentétesen – arról tudósított, hogy Magyarországon immár háromszázezren regisztráltak az önkéntes és ingyenes védőoltásra, tehát optimizmus jellemző a lakosság körében. A hírt más szerb portálok is átvették.

Jourová: Nem számítottunk a vétókra

Természetesen a német sajtó is beszámolt róla, hogy hazánkban is megkezdődött az oltási kampány, ám emellett a jogállamisági kérdésekkel is tovább foglalkozott.

Věra Jourová, az Európai Bizottság a kérdésben illetékes alelnöke a Der Tagesspiegel hétfői számában fejtette ki, hogy a jogállamisági mechanizmus január elsejei életbe lépésével valóban elkezdenek foglalkozni Magyarországgal és Lengyelországgal.

Mint azt a cseh biztosnő mondta, a 2004-es EU-csatlakozással valamennyi kelet-közép-európai állam elköteleződött az uniós alapértékek védelme mellett. Az interjúban kitért arra is, hogy a magyarokkal és a lengyelekkel szembeni, hetes cikkely szerinti eljárások továbbra is zajlanak.

Az Európai Bizottság liberális alelnöke 2020 nyarán Brüsszelben
Fotó: Reuters

Jourová elmondása szerint tisztában volt azzal, hogy Varsónak és Budapestnek nem tetszik a jogállamisági mechanizmus, ám az emiatti költségvetési vétókra nem számított.

Kifejtette azt is, hogy amennyiben a szóban forgó országok ígéretüknek megfelelően megtámadják a jogállamisági rendeletet az EU bíróságán, a gyorsított eljárásban csupán hónapok kellenek a döntésig.

A riporter felvetésére, miszerint Orbán Viktor a 2022-es magyarországi választásokig érintetlen maradhat, a liberális politikusnő elmondta: az Európai Bizottság munkája során a nemzeti választások időpontjai nem bírnak szereppel.

Horvát lap: Janša tévesen védte Budapestet

A horvát napilap, a liberális Jutarnji list is foglalkozott a december eleji EU-csúcs eredményével és kifogásolták, hogy ott Horvátország nem lépett fel keményebben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A lapnak nyilatkozó filozófus szerint Zágrábnak nem szabadott volna megengednie, hogy a csúcsértekezleten Janez Janša szlovén kormányfő képviselje a koronavírus-fertőzött Andrej Plenković horvát miniszterelnököt, aki nem tudott Brüsszelbe utazni.

Ismert, Janša noha nem jelentett be szlovén vétót a jogállamisági rendelet miatt, következetesen kiállt Budapest és Varsó érvei mellett. A Jutarnji list cikke szerint pedig a szóban forgó kormányok rombolják az uniós alapértékeket. A nyáron megalakult, jobbközép horvát kormány részéről nem szólaltak meg a cikkben.