Magyarországon már szombaton, az EU-tagállamok többségénél egy nappal korábban kezdték meg a Pfizer és BioNTech cégek által kifejlesztett koronavírus-vakcinák beadását, az országban ezekből először az egészségügyi dolgozók kapnak
– számolt be róla a Reuters hírügynökség, idézve egy meg nem nevezett kormányzati forrást. A magyarországi, az EU-s átlagnál egy nappal korábban induló oltásokról szóló hírt többek között az amerikai Bloomberg és a brit The Guardian is közölte.
Politico: Magyarország aláássa az uniós egységet
Az uniós berkekben irányadó liberális portál, a Politico közben hosszas cikkben foglalkozott hazánk vírus elleni küzdelmével. A magyar kormánnyal szemben szinte kivétel nélkül kritikus lap azt írta:
az uniós egység aláásására irányuló újabb kísérlet, hogy Magyarország a többieknél egy nappal előbb megkezdte az oltási kampányt.
A cikkben felrótták Orbán Viktornak, hogy korábban sérelmezte: az EU-ban túl sokáig tart a vakcinák engedélyeztetése. Szerintük a miniszterelnök az orosz Szputnyik V vakcina propagálásával akart „jó pontokat szerezni” Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. A vakcinakérdés teljes átpolitizálása, az orosz és kínai oltóanyagok népszerűsítése növelte a társadalom vakcinával szembeni szkepticizmusát – írta a Politico.
(A teljes képhez tartozik az oltásokkal kapcsolatosan, hogy Magyarország mellett épp az uniós motorállam, Németország, valamint Szlovákia is megkezdte azok beadását már szombaton – a szerk.)
A szerb hírügynökség, a Tanjug – a Politicóval ellentétesen – arról tudósított, hogy Magyarországon immár háromszázezren regisztráltak az önkéntes és ingyenes védőoltásra, tehát optimizmus jellemző a lakosság körében. A hírt más szerb portálok is átvették.
Jourová: Nem számítottunk a vétókra
Természetesen a német sajtó is beszámolt róla, hogy hazánkban is megkezdődött az oltási kampány, ám emellett a jogállamisági kérdésekkel is tovább foglalkozott.
Věra Jourová, az Európai Bizottság a kérdésben illetékes alelnöke a Der Tagesspiegel hétfői számában fejtette ki, hogy a jogállamisági mechanizmus január elsejei életbe lépésével valóban elkezdenek foglalkozni Magyarországgal és Lengyelországgal.
Mint azt a cseh biztosnő mondta, a 2004-es EU-csatlakozással valamennyi kelet-közép-európai állam elköteleződött az uniós alapértékek védelme mellett. Az interjúban kitért arra is, hogy a magyarokkal és a lengyelekkel szembeni, hetes cikkely szerinti eljárások továbbra is zajlanak.
Fotó: Reuters
Jourová elmondása szerint tisztában volt azzal, hogy Varsónak és Budapestnek nem tetszik a jogállamisági mechanizmus, ám az emiatti költségvetési vétókra nem számított.
Kifejtette azt is, hogy amennyiben a szóban forgó országok ígéretüknek megfelelően megtámadják a jogállamisági rendeletet az EU bíróságán, a gyorsított eljárásban csupán hónapok kellenek a döntésig.
A riporter felvetésére, miszerint Orbán Viktor a 2022-es magyarországi választásokig érintetlen maradhat, a liberális politikusnő elmondta: az Európai Bizottság munkája során a nemzeti választások időpontjai nem bírnak szereppel.
