A holland központi statisztikai hivatal (CBS) friss adatai szerint 2020-ban az országban a koronavírus-járvány következményeként tizenháromezerrel több ember halt meg, mint az előzetesen várható volt. Hollandiában az ilyen mértékű „túlhalálozásra” a második világháború óta nem volt példa
– adta hírül a NOS holland közszolgálati média. Számszerűsítve: 2020. január elseje és december 20-a között összesen 162 ezer ember vesztette életét a legnagyobb Benelux államban. (Ebben már a nem vírusfertőzöttség miatti halálesetek is benne foglaltatnak – a szerk.)
A NOS egy másik, a minap közzétett cikkében pedig élesen bírálták a hágai kormány járványkezelését. Épp Roel Coutinho, a holland közegészségügyi hatóság (RIVM) korábbi igazgatója küldte melegebb éghajlatra az illetékes döntéshozókat, mondván:
kínos és megdöbbentő, hogy míg az európai uniós államok zöme már javában oltja a lakosságot, Hollandiában az oltási kampány az EU-ban utoljára, csak január közepén veszi kezdetét. – Minden hét számít. A helyzet drámai, ez emberéletekbe fog kerülni. [...] Megfizetjük az árát annak, hogy későn kezdtük el megtervezni a vakcinastratégiát
– vélekedett a szakember. A NOS szerint kifejtette: a kabinet túl későn jött rá, hogy a koronavírussal szembeni oltóanyag szétosztása, annak logisztikai kihívásai bizony nem hasonlíthatók az influenzaoltások rendszeréhez. Coutinho egyúttal kritizálta, hogy a kormány nem fogadta meg a holland Egészségügyi Tanács (Gezondheidsraad) javaslatát, miszerint a veszélyeztetett korosztályt még az egészségügyi személyzet előtt oltani kellene.
Hollandiában az oltási kampány január második hetében, egyelőre három helyszínen indul, majd január 18-tól az ország összesen huszonöt egészségügyi intézményében kezdődik meg a személyzet vakcinával való ellátása.
Az ország a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett vakcinából 8,4 millió dózist rendelt elő jövő októberig, míg az – egyelőre uniós forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező – AstraZenecától 11,7 millió adag vakcinát kötött le. A Modernától kisebb mennyiségben, hárommillió dózisban érkezhet majd oltóanyag Hollandiába a jövő őszig.
Mark Rutte kényelmes előnyben van
Akárcsak Európa más részein, idén a hágai belpolitikát is tematizálta a vírushelyzet, ráadásul Hollandia lesz az első olyan EU-tagállam, ahol már az európai válság kialakulását követően tartanak parlamenti választásokat.
A jövő márciusi voksolás alkalmával tehát járványkezelésből vizsgázik a hágai kormánykoalíció.
Noha bőven akadnak a fentihez hasonló, a Rutte-kormánnyal szemben szkeptikus hangok, a friss közvélemény-kutatások szerint a liberális holland miniszterelnöknek és pártjának, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) tömörülésnek igazából nincs félnivalója.
A VVD támogatottságát a hagyományosan töredezett pártrendszerű országban jelenleg bitangerős 28 százalékra mérik. Összehasonlításképp: a 2017-es választások alkalmával Rutte a voksok alig több mint huszonegy százalékával került vissza a miniszterelnöki székbe.
A társadalom megosztottságát mindenesetre szintén jól jelzi, hogy a második helyre gyakorlatilag hosszú évek óta bebetonozta magát a Geert Wilders vezette Szabadságpárt. A bevándorlás- és iszlámellenes tömörülés – politikai programját tekintve a VVD szöges ellentéte – jelenleg tizenkét százalékos támogatottsággal bír a kutatások szerint, tehát nagyjából ugyanolyan választási teljesítményre lehet majd képes, mint négy évvel ezelőtt. A jelenleg népszerű, legalább tízszázalékos támogatottságúra becsült holland pártok között vannak a kormánykoalíció olyan tagpártjai is, mint a liberális D66, illetve a holland kereszténydemokraták.
