A nemzetközi sajtónak a Hundubról és a ferencvárosi BLM-szoborról is megvan a véleménye

FAZ: Az oltóanyagot illetően Orbán nemcsak Nyugatra, hanem Keletre is tekintett.

Különösen ígéretesek a kínai gyártóval folytatott tárgyalások. Fotó: Dado Ruvic

A magyar oltási kampányról közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A konzervatív német napilap szerzője úgy fogalmazott:

Európában sok országban csak lassan indul be az oltás, ami leginkább a tervezési hibák miatt van így, kevésbé Brüsszel miatt, Magyarországon azonban Orbán Viktor kormánya már a múlt év közepe óta nemcsak Nyugatra tekintett, hanem kifejezetten Keletre is.

A FAZ emlékeztetett: Orbán többször kritizálta, hogy az EU nem akarja felvenni stratégiájába az orosz Szputnyik oltóanyagot, az ez irányú erőfeszítéseit pedig függetlensége újabb bizonyítékaként mutatta be. A lap szerint Orbán ennek ellenére a minap az állami rádióban beismerte, hogy az orosz oltóanyag mégsem lesz elérhető a szükséges mennyiségben Magyarország számára, inkább egy kínai oltóanyag, ami azonban egyelőre szintén nem elérhető.

Mindeközben a balliberális ellenzék a részletes és jogilag kötelező érvényű oltási stratégiát hiányolja – írta a FAZ, hozzátéve: Orbán ezt elutasította, mondván, a sorrendet szóban már sokszor elmondták. Az oltásokat azon több mint ezer helyszínen adhatják be, amelyek egyébként szavazóhelyiségként funkcionálnak.

Jelenleg nyolcvanezer dózis áll rendelkezésre hivatalos adatok szerint, Budapest összesen 17,5 millió dózist rendelt

– írta a FAZ.

Hundub: a Facebook „sápadt alternatívája?

A liberális-keresztény La Croix című francia napilap az új magyar közösségi hálózatról, a Hundubról közölt terjedelmes írást, amelyben azt a Facebook „sápadt alternatívájának” nevezte.

A lap szerint a nemzeti alternatívaként létrehozott Hundub vitát váltott ki a 2022- es választásokra gyakorolt hatása miatt, amiért a magyar platform cenzúra nélküli verziót ígér.

Használ például olyan hangulatjelet is, amely címe, hogy a „Nagy testvér ezt megtiltaná”, és a politikailag inkorrekt bejegyzésekre ösztönöz.

A december 6-án indított oldalnak mindenesetre az év végére negyvenezer felhasználója lett – emlékeztet a La Croix. A lap idézi a Hundub alapítóját, Pál Csabát, aki elmondta, hogy nem számítottak ilyen gyors növekedésre. A lap szerint a közösségi támogatást igénylő projekt finanszírozása korántsem átlátható, hiszen a tulajdonosok között szerepel egy Belize-ben bejegyzett offshore cég is.

Hadházy Ákos Orbán Viktor „piszkos pénzét” sejti a háttérben. Az oldal készítőinek állítása szerint sem Orbán, sem Soros nincs mögöttük.

A La Croix megjegyzi: a magyar miniszterelnök egyike volt az alkalmazás egyik első előfizetőinek. A magyar többség és a Facebook közti feszültség közismert, tavaly év vége óta azonban fokozódott. Varga Judit igazságügyi miniszter december 17-én azzal vádolta a digitális óriást, hogy algoritmusok megváltoztatásával csökkentette oldala láthatóságát. A Facebook tagadta a beavatkozást. Kövér László szintén figyelmeztetett a választási eredményeket kívülről manipuláló „óriási erőkre” Brüsszelből és az tengerentúlról.

A szabadságvédők attól tartanak, hogy Budapest ugyanazt az utat járja, mint Moszkva, ahol cenzúra vagy az orosz médiatartalom diszkriminálása esetén blokkolják a közösségi oldalakat.

A „független” Mérték Médiaelemző Műhely szerint a Fidesz-közeli média a hírforrások 77,8 százalékát fedi le az országban. Ha az ellenzék félelmei beigazolódnak, Orbán Viktornak lesz még egy esélye következő mandátumáért. A Hundub abban reménykedik, hogy az év végéig egymillió felhasználója lesz.

A liberális olasz napilap, a La Repubblica arról írt: Magyarországon a kormány nem akarja, hogy emlékművet állítsanak a Black Lives Matter-mozgalomnak, amelyet rasszistának és a nemzeti keresztény hagyományokkal ellentétesnek tart.

A lap szerzője szerint a magyar kormánynak még az sem számít, hogy az emlékmű kicsi, és hogy várhatóan csak két hétig állítják ki, a nyíltan rasszista, idegengyűlölő és antiszemita mozgalmak készek darabokra szaggatni az emlékművet.

Az egész a IX. kerület kezdeményezésével kezdődött, ahol egy pályázatot hirdettek, és a térdelő szobrot választották győztesül. Baranyi Krisztina, a kerület független, ám az Európa-párti ellenzékhez közel álló polgármestere és az ötlet előmozdítója így fogalmazott: „A Black Lives Matter fontos antirasszista, valamint az erőszak és a rendőri brutalitás elleni mozgalom, és a cél, amelyért küzd, ugyanolyan fontos Magyarországon, mint bárhol máshol, nemcsak az Egyesült Államokban”.

A kezdeményezés a környék lakóinak tetszik, a rendszernek azonban nem – írta a lap. Gulyás Gergely odáig ment, hogy a nyilvánosság előtt így fogalmazott:

„A Black Lives Matter egy rasszista mozgalom, tehát ebből következik, hogy az a rasszista, aki emlékművet akar neki állítani, nem pedig az, aki elutasítja”.

A közszolgálati rádió és televízió kommentátorai szerint a szobor nyilvánosság előtt történő felállítása „egyenértékű lenne Hitler emlékműve felállításával”. Baranyi Krisztina szerint a kialakult botrány „tipikusan mutatja a magyarországi kormánypárti média működését”, mivel mindenki fel van háborodva, miközben valójában semmit nem tudnak a részletekről. A kormány inkább a Horthy-műemlékeket vagy azokat az emlékműveket részesíti előnyben, amelyek a második világháborús Magyarországot Hitler áldozataként mutatják be, nem pedig a legfontosabb szövetségeseként – rója fel a magyar kormánynak a liberális lap szerzője.

A cikk zárásként kitért az alkotmánymódosításra, mely a heteroszexuális családot határozta meg törvényesnek, és kimondta, hogy az apa és az anya számára kötelező a hagyományos nemzeti és keresztény értékek oktatása.