A mianmari parlament több száz tagja van házi őrizetben

Joe Biden amerikai elnök szankciókkal fenyegette meg a polgári kormányt eltávolító hadsereget.

Rangun, 2021. február 01. Katonai teherautók állnak a városháza elõtt a mianmari Rangunban 2021. február 1-jén. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követõen, hogy több társával együtt õrizetbe vette az ország de facto vezetõjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erõk tulajdonában lévõ Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az idõre Min Aung Hlaing, a hadsereg fõparancsnoka veszi át. MTI/EPA/Lynn Bo Bo Fotó: Lynn Bo Bo

Aung Szan Szú Kji és társai elengedésére szólította fel a mianmari kormányzópárt kedden a hadsereget, amely előző nap több magas rangú politikussal együtt őrizetbe vette a pártot vezető Nobel-békedíjas politikust, és egy évre szükségállapotot vezetett be az országban. A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) egyik tagja Facebook-oldalán tette közzé üzenetét, amelyben egyúttal felszólította a hadsereget, tartsa tiszteletben a novemberi választások eredményét.

A mianmari parlament több száz tagja kedden is házi őrizetben volt az ország fővárosában, Nepjidában lévő kormányzati lakásokban. Az egyik képviselő elmondta, hogy ő és mintegy négyszáz társa van ilyen helyzetben. Egymással ugyan beszélhetnek a létesítményen belül, telefonon is kapcsolatba léphetnek szavazókörzetükkel, de nem hagyhatják el a lakónegyedet. Az épülettömbön belül rendőrök, azon kívül katonák vannak. Beszámolója szerint a politikusok, az NLD, valamint más kisebb pártok tagjai álmatlanul töltötték az éjszakát attól tartva, hogy elhurcolják őket.

Katonai teherautók állnak a városháza előtt a mianmari Rangunban 2021. február 1-jén
Fotó: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

A hétfői hatalomátvételt a parlament ülése előtt néhány órával hajtotta végre a hadsereg, amely szerint a lépésre azért volt szükség, mert a kormány nem reagált a katonaságnak a feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll.

A katonai vezetés az alkotmányra hivatkozva továbbra is fenntartja azt az állítását, hogy cselekedetei jogilag indokoltak. Állítása szerint ugyanis az alaptörvény lehetővé teszi, hogy nemzeti vészhelyzetben átvegyék az irányítást. Ez Aung Szan Szú Kji pártjának szóvivője, valamint számos nemzetközi megfigyelő szerint egyenértékű a puccsal. A fegyveres erők azt is közölték, hogy szabad és tisztességes választást tartanak, amelyet követően átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját azonban nem határozták meg, de hétfőn egy éven át tartó szükségállapotot hirdettek ki. Aung Szan Szú Kjí hétfőn a Facebookon, egy előre megírt közleményben azt hangsúlyozta, hogy a katonai hatalomátvétel Mianmart ismét visszavezetné a korábbi diktatúrába.

A délkelet-ázsiai országban november 8-án tartottak választásokat, amelyen az NLD 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben, a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. Az országot 1962-től 2011-ig vezető katonaság az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és már akkor sem zárta ki a puccs lehetőségét.

Biden szankciókat ígér

Joe Biden amerikai elnök hétfőn felszólította a mianmari hadsereget, hogy azonnal adja át a hatalmat a demokratikusan megválasztott kormánynak, ne akadályozza a demokratikus átalakulást, ezen kívül kilátásba helyezte a korábban már feloldott szankciók visszaállítását, újabb büntető intézkedések bevezetését. A Fehér Ház lakója közleményében emlékeztetett: az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben feloldotta a szankciókat Mianmarral szemben, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben jelentős előrelépéseket tett a demokratikus átalakulás útján. A szükségállapot hétfői bevezetése után azonban Washington felül fogja vizsgálni az országgal szembeni szankciós politikáját, és kész a korábbi büntető intézkedések visszaállítására és újabbak bevezetésére, ha Mianmart letérítik a demokrácia útjáról. Barack Obama amerikai elnök 2016-ban enyhítette a Mianmar ellen hosszú ideje fenntartott gazdasági szankciókat. A világ szegényebb országainak elérhető kereskedelmi kedvezményektől még 1989-ben fosztották meg Mianmart emberi jogi visszaélések miatt. (MTI)