Megelőző csapást mért a kormányra a mianmari hadsereg?

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ is tiltakozását fejezte ki a Mianmarban végrehajtott hétfői puccs miatt. A tíz évvel ezelőtt megkezdődött demokratikus reformokat egy csapásra állította le a hadsereg, amely befolyásának elvesztésétől félve léphetett fel a polgári kormány ellen.

Najpjido, 2021. február 01. A 2021. február 1-jén közreadott képen Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (b) és Min Aung Hlaing, a hadsereg fõparancsnoka (j) Najpjidóban 2018. július 11-én. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követõen, hogy több társával együtt õrizetbe vette az ország de facto vezetõjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erõk tulajdonában lévõ Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az idõre Min Aung Hlaing, a hadsereg fõparancsnoka veszi át. MTI/AP/Aung Shine Oo Fotó: Aung Shine Oo

– Az Egyesült Államok kiáll a mianmari emberek mellett a szabadság, a demokrácia és a fejlődés iránti vágyukban – nyilatkozta hétfőn az új amerikai külügyminiszter, Antony Blinken, felszólítva a mianmari hadsereget, hogy engedje szabadon a polgári kormány őrizetbe vett vezetőit, s tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választások eredményét. António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a hétfői események visszalépést jelentenek a délkelet-ázsiai államban végrehajtott demokratikus reformok szempontjából. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyancsak az őrizetbe vettek szabadon engedését sürgette.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa holnap ül össze, hogy megvitassa a helyzetet.

– Reméljük, hogy a felek el tudják simítani ellentéteiket, s fenntartják a politikai és társadalmi stabilitást – fogalmazott sokkal óvatosabban Kína, amely olaj- és gázipari érdekeltségekkel rendelkezik a délkelet-ázsiai országban.

Katonák elzárták a parlament felé vezető utat Nepjidában
Fotó: MTI/EPA/Maung Lonlan

A mianmari hadsereg tegnap őrizetbe vette Aung Szan Szú Kjít, az ország de facto vezetőjét, Vin Mjint államfőt és a kormánypárt több magas rangú tisztviselőjét, majd szükségállapotot hirdetett, s bejelentette, hogy egy évig Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnokának a kezébe kerül az ország irányítása. Közölték továbbá, hogy szabad és tisztességes választást tartanak, amelyet követően átadják a hatalmat a győztes pártnak. – Sürgetek mindenkit, hogy reagáljon, teljes szívéből tiltakozzon a hadsereg által végrehajtott puccs ellen – közölte még őrizetbe vétele előtt Aung Szan Szú Kjí, úgy vélve, a hadsereg diktatúrát akar bevezetni.

Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsos (balra) és Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka (jobbra) Nepjidában 2018. július 11-én
Fotó: MTI/AP/Aung Shine Oo

Helyszíni tudósítások szerint a legnagyobb városban, Rangunban elérhetetlenné váltak a telefon- és internetszolgáltatások, nem sugároznak adást a helyi és nemzetközi tévéállomások, a bankok zárva tartanak. Az emberek hosszú sorokban álltak a szupermarketek előtt, hogy bevásároljanak, mielőtt rosszabbra fordulna a helyzet. Erőszakos cselekményekre állítólag nem került sor. Rangunban és a fővárosban, Nepjidában is utakat torlaszolt el a hadsereg.

Hosszú sor áll egy készpénzkiadó automata előtt Rangunban
Fotó: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

Már egy ideje sejteni lehetett, hogy a 676,5 ezer négyzetkilométeren elterülő, 53,5 millió lakosú országban a hadsereg ismét beavatkozik a belpolitikai folyamatokba, s nem véletlen, hogy éppen ma, az új összetételű parlament első ülésének napján. Aung Szan Szú Kjí pártja ugyanis elsöprő győzelmet aratott a novemberi választásokon: a Nemzeti Liga a Demokráciáért 396 mandátumot nyert a 476 fős parlamentben, a katonasághoz hű Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja csupán 33-at.

A hadsereg szerint tömeges választási csalások történtek,

a vádakat a választási bizottság és a legfelsőbb bíróság is visszautasította.

Az egykori brit gyarmat 1948-ban nyerte el függetlenségét, s 1962-től 2011-ig katonai junta irányította az országot, ahol tíz évvel ezelőtt rendszerváltozást és gazdasági nyitást hirdettek meg. Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük a legismertebb ellenzéki aktivistát, a Nobel-békedíjjal 1991-ben kitüntetett Aung Szan Szú Kjít – aki 1989–2010 között összesen tizenöt évet töltött házi őrizetben –, és 2015-ben szabad választásokat tartottak. A hadsereg mindemellett megtarthatta politikai befolyását, hiszen automatikusan jár neki a parlamenti mandátumok 25 százaléka, de a belügyi, a határvédelmi és a védelmi minisztériumot is a fegyveres erők irányítják.

A BBC-nek nyilatkozó szakértő nem érti, miért lépett fel a hadsereg, hiszen az eddigi helyzet ideális volt számára. – Teljes katonai autonómiát élvezett, jelentős nemzetközi befektetésekben részesültek gazdasági érdekeltségei, a háborús bűnök vádjával szemben pedig politikai védettséget nyújt neki a polgári kormány – mondta Gerard McCarthy, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója. Az amerikai Time magazinnak nyilatkozó Mark Farmaner brit elemző úgy véli, a puccs mögött az állhat, hogy a hadsereg parancsnokát,

Min Aung Hlaingot fél év múlva nyugdíjaztatták volna, de nem akarta feladni politikai ambícióit,

s meg akarja védeni családja üzleti érdekeltségeit. Aung Szan Szú Kjí másrészt reformokat kívánt bevezetni, amely tovább mérsékelte volna a hadsereg befolyását – véli Lee Morgenbesser, az ausztrál Griffith University kutatója.

Aung Szan Szú Kjí becsületén az utóbbi években folt esett. Nemzetközi szervezetek és nyugati országok szerint a buddhista többségű Mianmarban népirtást hajtottak végre a muszlim kisebbség, a rohingják ellen, amely több százezer ember meneküléséhez vezetett a szomszédos Bangladesbe. A 75 éves politikus asszonyt azzal vádolják, nem emelte fel hangját a hadsereg által elkövetett atrocitások ellen.