Megelőző csapást mért a kormányra a mianmari hadsereg?

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ is tiltakozását fejezte ki a Mianmarban végrehajtott hétfői puccs miatt. A tíz évvel ezelőtt megkezdődött demokratikus reformokat egy csapásra állította le a hadsereg, amely befolyásának elvesztésétől félve léphetett fel a polgári kormány ellen.

Najpjido, 2021. február 01. A 2021. február 1-jén közreadott képen Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (b) és Min Aung Hlaing, a hadsereg fõparancsnoka (j) Najpjidóban 2018. július 11-én. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követõen, hogy több társával együtt õrizetbe vette az ország de facto vezetõjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erõk tulajdonában lévõ Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az idõre Min Aung Hlaing, a hadsereg fõparancsnoka veszi át. MTI/AP/Aung Shine Oo Fotó: Aung Shine Oo

a vádakat a választási bizottság és a legfelsőbb bíróság is visszautasította.

Az egykori brit gyarmat 1948-ban nyerte el függetlenségét, s 1962-től 2011-ig katonai junta irányította az országot, ahol tíz évvel ezelőtt rendszerváltozást és gazdasági nyitást hirdettek meg. Szabadon engedték a politikai elítélteket, köztük a legismertebb ellenzéki aktivistát, a Nobel-békedíjjal 1991-ben kitüntetett Aung Szan Szú Kjít – aki 1989–2010 között összesen tizenöt évet töltött házi őrizetben –, és 2015-ben szabad választásokat tartottak. A hadsereg mindemellett megtarthatta politikai befolyását, hiszen automatikusan jár neki a parlamenti mandátumok 25 százaléka, de a belügyi, a határvédelmi és a védelmi minisztériumot is a fegyveres erők irányítják.

A BBC-nek nyilatkozó szakértő nem érti, miért lépett fel a hadsereg, hiszen az eddigi helyzet ideális volt számára. – Teljes katonai autonómiát élvezett, jelentős nemzetközi befektetésekben részesültek gazdasági érdekeltségei, a háborús bűnök vádjával szemben pedig politikai védettséget nyújt neki a polgári kormány – mondta Gerard McCarthy, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója. Az amerikai Time magazinnak nyilatkozó Mark Farmaner brit elemző úgy véli, a puccs mögött az állhat, hogy a hadsereg parancsnokát,

Min Aung Hlaingot fél év múlva nyugdíjaztatták volna, de nem akarta feladni politikai ambícióit,

s meg akarja védeni családja üzleti érdekeltségeit. Aung Szan Szú Kjí másrészt reformokat kívánt bevezetni, amely tovább mérsékelte volna a hadsereg befolyását – véli Lee Morgenbesser, az ausztrál Griffith University kutatója.

Aung Szan Szú Kjí becsületén az utóbbi években folt esett. Nemzetközi szervezetek és nyugati országok szerint a buddhista többségű Mianmarban népirtást hajtottak végre a muszlim kisebbség, a rohingják ellen, amely több százezer ember meneküléséhez vezetett a szomszédos Bangladesbe. A 75 éves politikus asszonyt azzal vádolják, nem emelte fel hangját a hadsereg által elkövetett atrocitások ellen.