Török fejlesztésű vakcina tesztjéhez csatlakozhat Magyarország

Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter volt a nagyköveti értekezlet különleges vendége.

Fotó: BORSOS MATYAS

Különleges vendége volt ma a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak: Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter tartott előadást a hagyományos misszióvezetői értekezleten. Hogy a török diplomácia vezetője pontosan miről beszélt, azt nem hozták nyilvánosságra, Szijjártó Péter is csak annyit árult el, azért tartotta fontosnak felkérni kollégáját, mert Törökország a világpolitikai, világgazdasági folyamatok egyik fontos irányítója és befolyásolója.

Amellett, hogy a felek hangsúlyozták a politikai és gazdasági együttműködés fontosságát és felidézték néhány nagy, közös beruházás sikerét – mint az újszülöttgyógyászati eszközöket gyártó üzem építése Ankarában 800 millió forintból, egy török csomagolóanyag-gyártó létesítése 70 milliárd forintból vagy a ghánai kórházak felszerelése százmillió dollárból – bejelentették, hogy

Magyarország csatlakozna Törökország saját fejlesztésű vakcinájának harmadik fázisú klinikai tesztjeihez.

Mint arra a magyar külgazdasági és külügyminiszter is emlékeztetett, Törökországban 17-fajta oltóanyag kifejlesztése zajlik, amelyből a legelőrehaladottabbnak a második fázisú klinikai tesztje a végéhez közeledik, ezután vállalhatunk részt a következő, nagyobb tömegeket érintő vizsgálatokban. – Ez egy óriási szakmai, óriási egészségügyi lehetőség Magyarország számára is! – fogalmazott a tárcavezető. Korábbi török híradások biztató eredményekről számoltak be, ha minden a tervek szerint alakul, már júniusra elkészülhet a török vakcina, amelyből havi több millió anyagot állíthatnak elő. Márpedig Szijjártó Péter szerint a koronavírus elleni oltás hosszú távú kihívás lesz.

A török média híradása szerint a magyar külügyminiszter ajándékkal is kedveskedett török partnerének: olyan, Anatóliából származó műkincseket – köztük márványszobrokat, pénzérméket – adott vissza, melyeket a magyar határőrök még 2015-ben foglaltak le egy török csempésztől. Most pont került a hosszú jogi procedúra végére, a tárgyak visszatérhetnek Törökországba, ahol egy ankarai múzeumban állítják majd ki őket.

Még az uniós csúcstalálkozó előtt Orbán Viktor miniszterelnök is időt szakított rá, hogy szót váltson Mevlüt Çavuşoğluval. A Miniszterelnökség közleménye szerint a felek megtárgyalták a kapcsolatok minden aspektusát, köztük a koronavírus elleni védekezést. A török külügyminisztérium pedig arról tájékoztatott, hogy a vizit már az idei ankarai Törökország–Magyarország Magas Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülését is előkészítette, melyen Recep Tayyip Erdoğan török elnök is részt vesz majd, tehát a két vezető immár hagyományossá vált találkozója idén sem marad el.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert a karmelita kolostorban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A zárt ajtók mögött zajló nagyköveti értekezlet egyébként az ellenzéki média érdeklődését is felkeltette. A 444.hu portál azon élcelődött, hogy a világjárvány közepette több mint száz misszióvezetőt rendeltek haza, hogy egy zárt térben tárgyaljanak. Menczer Tamás külügyi államtitkár erre facebookos üzenetében világossá tette, hogy a nagykövetek csak két negatív PCR-teszt birtokában vehettek részt a megbeszélésen, amelyen természetesen az óvintézkedéseket is betartották.

Szijjártó Péter az értekezleten elhangzottakról annyit elárult, az ő elvárása nem változott, iránytűiknek továbbra is a nemzeti érdekek felé kell mutatniuk. Mint mondta, a nagykövetektől azt várja el: tegyenek meg mindent azért, hogy Magyarország győztesen kerüljön ki az elkövetkező hetek-hónapok versenyéből. A külgazdasági és külügyminiszter beszédét augusztusban – misszióvezetői értekezletet rendszerint félévente tartanak – élőben közvetítették, akkor is különleges helytállást kért a külképviseletektől – amiért ugyancsak az ellenzék célkeresztjébe került.