Moszkva szerint Washington a tűzzel játszik

Magas rangú orosz tisztviselőket, kutatólaboratóriumokat és több mint egy tucat szervezetet céloznak meg az Egyesült Államok Oroszországgal szemben bejelentett újabb szankciói – ezek a Joe Biden-adminisztráció Moszkva elleni első lépései. A kiváltó ok Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető megmérgezése 2020 augusztusában: az amerikai hírszerzés szerint nagy valószínűséggel állítható, hogy az orosz nemzetbiztonsági szolgálat, az FSZB áll a politikus elleni merényletkísérlet mögött. Az orosz külügyminisztérium reakciójára nem kellett sokat várni: szerintük a Nyugat a tűzzel játszik, és Moszkva is kénytelen lesz reagálni az amerikai és az európai lépésekre.

Moszkva, 2021. február 20. Alekszej Navalnij ellenzéki politikus üvegfalú fülkében áll a moszkvai Babuskinszkij kerületi bíróságon 2021. február 20-án. A bíróság helyben hagyta azt az alsóbb szintû határozatot, amely letöltendõre változtatta a Navalnijra korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést az úgynevezett Yves Rocher-ügyben. Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi idõtartamú, de letöltendõ börtönbüntetést szabott ki a bíróság. MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

– Ma a külügyminiszter megállapította, hogy az Orosz Föderáció kormánya vegyi fegyvert használt saját állampolgárai ellen, megsértve az erről szóló vegyifegyver-egyezményt – áll a Fehér Ház kedden publikált közleményében.

Washington szankciói hét magas rangú orosz vezető, három kutatólaboratórium és tizenhárom vállalat ellen irányulnak. Közöttük van például az FSZB vezetője, Alekszandr Bortnyikov, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Szergej Kirijenko, a főügyész Igor Krasznov és a büntetés-végrehajtási rendszer igazgatója, Alekszandr Kalasnyikov. A kutatólaboratóriumok és a vállalatok között olyan szervezeteket találunk, amelyeknek közük lehetett orosz vegyi fegyverek előállításához vagy fejlesztéséhez.

Az Európai Unió még februárban döntött hasonló szankciókról orosz tisztviselőkkel szemben, de a konkrét korlátozásokat Washingtonnal egy időben, kedden publikálták. Ez már a második EU-s szankciós csomag Alekszej Navalnij miatt: az első intézkedések 2020 októberében születtek az ellenzéki vezető megmérgezése után, a mostani folytatás Navalnij és társai politikai üldözése miatt született.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikus üvegfalú fülkében áll a moszkvai Babuskinszkij kerületi bíróságon
Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

„A saját belső problémáiba keveredve a Fehér Ház ismét megpróbál külső ellenségképére támaszkodni. Mindez csak ürügy a belső ügyeinkbe történő nyílt beavatkozás folytatásához, amibe nem fogunk beletörődni. A viszonosság elve alapján fogunk reagálni” – írta közleményében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. „Azon tervek, hogy Oroszországra rákényszerítsenek valamit szankciók vagy nyomásgyakorlás révén, a múltban is kudarcot vallottak, és most is bukásra vannak ítélve. […] Az amerikai „szankciós elfogultságtól” függetlenül továbbra is következetesen és határozottan védjük a nemzeti érdekeinket, visszautasítva minden agressziót.”

Arra kérjük a kollégákat, hogy ne játsszanak a tűzzel – folytatta a közleményt Zaharova.

Az amerikai szankciók tizenkét hónapra szólnak, és azt követően függeszthetik fel őket, hogy az orosz hatóságok biztos garanciákat adnak, hogy elállnak vegyi fegyver alkalmazásától – írja az amerikai külügyminisztérium. Oroszország azonban eddig is végig tagadta a novicsok idegméreg alkalmazását, és ez a jövőben aligha fog megváltozni.

Az amerikai szankciók ugyanakkor továbbra sem tartalmaznak olyan elemeket, amelyekkel komolyabb gazdasági vagy politikai kárt tudnának okozni Oroszországnak, így inkább szimbolikus lépésnek tekinthetők. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Oroszországot továbbá felveszik azon országok listájára, amelyeknek tilos amerikai katonai technológiákat exportálni – mire az volt az orosz válasz, hogy a második világháború óta nem is vásároltak amerikai hadi felszerelést.

Ez a második alkalom, hogy az Egyesült Államok az 1991-ben hozott, vegyi és biológiai fegyver ellenőrzéséről szóló törvényt használja fel Oroszország megbüntetésére. Washington 2018-ban fogadta el a volt orosz hírszerző tiszt, Szergej Szkripal és lánya nagy-britanniai, szintén novicsokkal történt megmérgezése miatti szankciókat, amelyek nagyban egyeznek a most bejelentett lépésekkel. A törvény lehetővé tesz újabb szigorításokat három hónappal később, amennyiben Oroszország nem vállal garanciákat a vegyi fegyver további alkalmazásának felfüggesztésére és nem enged nemzetközi megfigyelőket vegyifegyver-laboratóriumaiba.

Washington keddi lépését szakértők szerint újabb szankciók is követhetik: az oroszok számlájára írt SolarWinds amerikai IT cég elleni hekkertámadás vagy orosz energetikai projektek ügyében.