Politikai indíttatású az AstraZeneca-vakcina felfüggesztése?

Nem ez az első eset, hogy elmérgesedik a brit–svéd cég és az Európai Unió viszonya.

Róma, 2021. március 16. Az új koronavírus elleni oltóközpontként mûködõ római La Nuvola kongresszusi központ zárva van 2021. március 16-án. Az olasz gyógyszerügynökség (Aifa) bejelentette az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyaga használatának azonnali és országos felfüggesztését, miután Olaszországban két ember meghalt a szérum beadása után. MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari Fotó: Ettore Ferrari

Luxemburggal, Lettországgal, Svédországgal és Ciprussal bővült azoknak az európai országoknak a listája kedden, amelyek elővigyázatosságból felfüggesztették az AstraZeneca brit–svéd oltóanyag használatát.

Hétfőn Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Szlovéniában, a múlt héten pedig Norvégiában, Bulgáriában, Dániában, Izlandon, Hollandiában és Írországban állították le az AstraZeneca gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina alkalmazását, miután több országból trombózist és embóliát okozó mellékhatásokról érkeztek hírek.

Az új koronavírus elleni oltóközpontként működő római La Nuvola kongresszusi központ zárva van 2021. március 16-án. Az olasz gyógyszerügynökség bejelentette az AstraZeneca-oltóanyag használatának azonnali és országos felfüggesztését, miután Olaszországban két ember meghalt a szérum beadása után. MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

Egészségügyi szakértők és politikai elemzők mély megdöbbenésüknek adtak hangot az uniós tagállamok lépésével kapcsolatban, amely mögött szerintük nem tudományos, hanem politikai döntés húzódhat.

– Németország, Franciaország és Olaszország döntése az AstraZeneca-vakcina alkalmazásának felfüggesztéséről politikai indíttatású

– közölte Nicola Magrini, az olasz gyógyszerügynökség vezérigazgatója, aki kiemelte, hogy a vakcina biztonságos.

Az AstraZeneca vasárnapi közleményében elmondta: több mint tizenhétmillió adag oltást adtak be az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban, és a bejelentések alapján harminchét vérrögképződéses eset fordult elő azok körében, akiket az AstraZeneca/Oxford-vakcinával oltottak be. Ez a szám pedig még annál is alacsonyabb, mint amennyi egy ekkora létszámú csoportnál természetes okokból bekövetkezhet, és nincs tudományos magyarázata annak, hogy miért okozna vérrögképződést a vakcina. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség szintén megerősítette, hogy nincs összefüggés a vakcina és a bejelentett esetek között.

MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Az AstraZeneca-vakcina körüli csetepaté nem most kezdődött.

A mellékhatásokról felmerült aggályok egy újabb súrlódási pontot jelentenek a gyártócég és az Európai Unió viszonyában, amely még januárban mérgesedett el, amikor a vállalat közölte, hogy kevesebb adagot tud szállítani az EU-nak, mint amennyit eredetileg megígért.

Az év eleji feszültséget pedig tetőzte, hogy terjedni kezdett az állítás, miszerint a brit–svéd oltóanyag hatékonysága mindössze nyolcszázalékos a 65 év felettieknél. Bár az Európai Gyógyszerügynökség az összes korosztályra engedélyezte az AstraZeneca vakcináját, több uniós ország is úgy döntött, hogy nem alkalmazza a szérumot az idősebb korosztály esetében.

Az intézkedést azóta visszavonták, de a hatása továbbra is érződik:

a vádakat leginkább terjesztő Németország és Franciaország az AstraZeneca-szállítmány felét sem tudta felhasználni, mivel az állampolgárok bizalmatlanok a vakcinával.

A sokat bírált uniós oltási kampányt pedig csak tovább hátráltatja a tagállamok döntése az AstraZeneca-vakcina felfüggesztéséről, aminek várhatóan tragikus következményei lesznek.