Amerikai–japán egységfront Kína ellen?

Joe Biden amerikai elnök tegnap a Fehér Házban fogadta a japán miniszterelnököt. Szuga Josihide az első külföldi vezető, akit hivatalos látogatáson lát vendégül az amerikai elnök, amióta hivatalba lépett. Szakértők szerint ez a lépés is azt mutatja, hogy Washington központi szerepet szán Japánnak abban a törekvésében, hogy csökkentse Kína egyre növekvő befolyását.

Az Egyesült Államok megújította biztonsági garanciáját Japánnak, ez szükség esetén atomfegyverek bevetésére is vonatkozik – derül ki a Joe Biden amerikai elnök és Szuga Josihide japán miniszterelnök pénteki washingtoni találkozóját követően közzétett közös nyilatkozatból. A dokumentum szerint Washington biztonsági garanciája kiterjed a Kína által magáénak tulajdonított, ám japán fennhatóság alatt álló Szenkaku (kínaiul: Tiaojü)-szigetekre is a Kelet-kínai-tengeren. Az amerikai kormány elítél „minden egyoldalú cselekedetet, amely Japán ellenőrzését hivatott aláásni a Szenkaku-szigetek felett”. Az Egyesült Államok atomarzenáljával Japán védhatalmának számít.

A közös nyilatkozatban Japán és az Egyesült Államok az indiai- és csendes-óceáni térség hajózásának biztonságát is hangoztatta a nemzetközi joggal összhangban, különös tekintettel a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengerre, ahol a pekingi vezetés területi követeléseket próbál érvényesíteni.

Az amerikai elnök szólt arról is, hogy az Egyesült Államok és Japán közös beruházásokat tervez olyan területeken, mint az 5G technológia, a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a genomika vagy a csiptechnológia. – Japán és az Egyesült Államok egyaránt befektet az innovációba és a jövőbe. Olyan technológiákba kell befektetnünk, amelyek fenntartják és kiélezik versenyelőnyünket – fogalmazott Biden a rózsakertben tartott közös sajtótájékoztatón. A felek megegyeztek, hogy Washington 2,5, Tokió pedig kétmilliárd dollárral járul hozzá a digitális versenyképesség erősítéséhez.

A japán miniszterelnök azt mondta, tárgyalásuk során megvitatták Tajvan és az északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány helyzetét, valamint érintették Hongkong és Észak-Korea Kína-politikáját is; ezek kapcsán mindketten megerősítették a béke és a stabilitás fontosságát. Szuga hozzátette: Biden elnökkel megállapodtak abban, hogy őszinte megbeszélésekre van szükség Kínával az egyetemes értékekről és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának védelméről. – Tartózkodnék a részletek említésétől, mivel ez diplomáciai eszmecsere volt, de Japán és az Egyesült Államok már korábban egyetértett a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságában, amelyet ez alkalomból megerősítettünk. Ezenkívül elmondtam az elnöknek Japán álláspontját és kezdeményezéseit a Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió helyzetével kapcsolatban is, aki szerintem megértette az álláspontomat – fogalmazott Szuga.

A közös állásfoglalás abból a szempontból is jelentős, hogy a közös nyilatkozatok 1969 óta nem említették a tajvani kérdést.

A japán miniszterelnök korábban találkozott Kamala Harris amerikai alelnökkel is, akit meghívott egy későbbi időpontban egyeztetendő tokiói látogatásra.

Kína washingtoni nagykövetsége ma éles hangú ellenközleményben reagált Biden és Szuga közös nyilatkozatára, teljes mértékben ellenezve és visszautasítva annak tartalmát. A kommüniké leszögezte:

Tajvan, Hongkong és Hszincsiang Kína belügye, s az ezekkel kapcsolatos megjegyzések túlmennek a normális kétoldalú kapcsolatok keretein, továbbá sértik a térség békéjét és stabilitását.

A tajpeji kormány ugyanakkor üdvözölte az Egyesült Államok és Japán támogató állásfoglalását. Mint ahogy a tajvani elnöki hivatal közleményben kifejtette, remélik, hogy Peking felelősségteljesen fog viselkedni a Tajvani-szorost és a térséget illetően, továbbá pozitívan járul majd hozzá a stabilitáshoz és a régió boldogulásához.