Patthelyzet alakult ki Bulgáriában a választások után

Hiába nyert a vasárnapi bolgár parlamenti választásokon csaknem kilencszázalékos előnnyel zsinórban ötödször Bojko Boriszov, mégsem alakíthat kormányt koalíciós partner hiányában.

Bojko Boriszov miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) vezetõje, amint leadja szavazatát a parlamenti választásokon. Fotó: Bolgár miniszterelnöki sajtóhivatal Forrás: MTI/EPA/Bolgár miniszterelnöki sajtóhivatal

Hiába nyert a vasárnapi bolgár parlamenti választásokon csaknem kilencszázalékos előnnyel zsinórban ötödször Bojko Boriszov, mégsem alakíthat kormányt koalíciós partner hiányában. Amennyiben az új belépő, Szlavi Trifonov pártja állja a szavát, hogy egy régi párttal sem kíván koalícióra lépni, úgy az új ellenzék sem tud kormányt felállítani, tehát új választásokat kell akkor kiírni.

Az előző választásokhoz képest 350 ezer szavazó fordult el a kormánypárttól, amit valószínűleg a világjárvány hatásával és a Boriszov-kormány kapkodó, hamis sikerpropagandájával lehet magyarázni. A hétmilliós országban napi átlagban két-háromezer új megbetegedés, és 150–200 elhunyt volt jellemző, de a Boriszov-kormány próbálta elhitetni, hogy az élvonalban állnak a járvány kezelésében. Pedig a bolgár lakosság csupán egy százaléka kapta meg a második, öt százaléka az első védőoltást, ezzel oltottság terén Bulgária az utolsó helyen áll az Európai Unióban.

A Brüsszel iránti feltétlen lojalitás miatt a kormány nem mert sem kínai, sem orosz vakcinát rendelni, hiába szólították fel az ellenzéki szocialisták, hogy kövesse a magyar példát. A kormány intézkedései következetlenek, az úgynevezett gumieffektus jellemezte: hol szorított, hol engedett. Jelentősen romlott a gazdaság teljesítménye is, például a turizmusé harmadára esett vissza.

Bojko Boriszov miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetője, amint leadja szavazatát a parlamenti választásokon
Fotó: MTI/EPA/Bolgár miniszterelnöki sajtóhivatal

A többi régi parlamenti párt is nagy pofont kapott. A legnagyobbat a Bolgár Szocialista Párt szenvedte el, amely négyszázezer szavazóját veszítette el, támogatottsága megfeleződött, így a választáson a harmadik helyre szorult. Ennek ellenére a pártelnök, Kornelia Ninova nem hajlandó lemondani, de kizárta az együttműködést Boriszovékkal. Az ellenzéki Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt hiába ért el majdnem hasonló eredményt, mint 2017-ben, elveszítette a mérleg nyelve szerepét, már nem tud részt venni a hatalmi alkudozásokban.

A semmiből jött showman, Szlavi Trifonov alapította, Van ilyen nép nevű populista párt viszont várakozáson felül teljesített, egyből második politikai erővé vált.

Rajta múlik, lesz-e új kormány, vagy új parlamenti választásokat kell kiírni, de Trifonov egyelőre a vírusfertőzésre hivatkozva önkéntes karanténba vonult, és mélyen hallgat. Pártja egyáltalán nem kampányolt, a választók lényegében úgy szavaztak rájuk, hogy nem is ismerték a programjukat.

A másik két protestpárt, a Demokratikus Bulgária (DB) és az Állj fel, Bulgária! Gengszterek, kifelé! pártok voltak a tavaly nyári kormányellenes szófiai tüntetéssorozat főszervezői. Soros György neoliberális pártja, a DB országos szinten 9,5, de a fővárosban majdnem húszszázalékos eredményt ért el. A parlamenti küszöböt átlépő Maja Manolova vezette törpepárt régi arc a bolgár politikában. Az egykori szocilista politikus, volt ombudsman legutóbb 2019-ben Szófia főpolgármesteri székéért küzdött közös ellenzéki jelöltként.

Akkoriban Karácsony Gergely, az újonnan megválasztott budapesti főpolgármester hiába fordult videoüzenetében Szófia lakosságához, hogy szavazzanak Manolovára, a jobboldal megtartotta a fővárost.