Biden mégis megemeli a bevándorlási kvótát

A hatalmas ellennyomás hatására mégiscsak megemelte a bevándorlási kvótát az amerikai elnök. Ezentúl a kezdeti plafon több mint négyszeresét fogadja be az Egyesült Államok.

Migránsok követelik a bebocsátást a mexikói határon. Fotó: Guillermo Arias Forrás: AFP

Joe Biden az idei pénzügyi évben 62 500 főre emeli az Egyesült Államok által befogadható migránsok létszámának felső határát – jelentette be tegnapi közleményében az amerikai elnök. – Ez eltörli az előző adminisztráció által megállapított, történelmileg is alacsonynak nevezhető 15 ezer fős határt, amely nem tükrözte Amerika mint menekülteket befogadó és támogató nemzet értékeit – magyarázta a demokrata Biden. Donald Trump volt republikánus elnök 2017 óta folyamatosan csökkentette a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek.

Joe Biden közleményében ugyanakkor elismerte, hogy ebben a pénzügyi évben nem érik el az általa néhány hónappal ezelőtt megígért 125 ezer fős plafont.

Migránsok követelik a bebocsátást a mexikói határon
Fotó: Guillermo Arias / AFP

Az elnök szerint ugyanis időbe telik, amíg újjáépítik „a menekültek tízezreinek befogadásához és támogatásához szükséges infrastruktúrát”. Elkötelezettségét fejezte ki ugyanakkor amellett, hogy az első teljes költségvetési éve alatt 125 ezer főre fogja emelni a felső határt. Biden április közepén még sürgősségi elnöki rendeletben döntött arról, hogy nem változtat az elődje, Donald Trump által megállapított 15 ezer fős felső korláton, holott választási kampányának egyik fő ígérete volt a kvóta emelése. Az elnök áprilisban humanitárius aggodalmakra és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Az alacsony szint megtartása mellett ugyanakkor eltörölte bizonyos szomáliai, szíriai és jemeni állampolgárokat érintő letelepedési korlátozásokat, továbbá bővítette az afrikai, közel-keleti és közép-amerikai beutazók számát. A bejelentést követően saját pártja, a demokraták és a menekültügyi szervezetek részéről egyaránt sok kritika érte az elnököt. Biden akkori döntését arculcsapásként értékelték mindazok, akik abban bíztak, hogy a demokrata párti politikus eltörli elődje bevándorlást korlátozó intézkedéseit. Alexandria Ocasio-Cortez, a befolyásos New York-i baloldali képviselő egyenesen idegengyűlölőnek és rasszistának nevezte Biden döntését. A menekültek befogadásának meghatározása az amerikai menekültügyi rendszernek pusztán az egyik eleme, és csak azokra vonatkozik, akik menedékkérelmük ellenőrzése alatt is külföldön vannak, és már regisztrált menedékkérőként érkeznek az országba, így nem számítanak illegális migránsnak, akik kérelmüket a belépési pontokon vagy már az országon belül adják be.

Joe Biden hivatalba lépése után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely arra ösztönözte a migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Biden hatályon kívül helyezte például Trump „Maradj Mexikóban” nevű intézkedését (amelynek értelmében a migránsoknak Mexikóban kellett volna kivárniuk kérelmük elbírálását), de leállította a határfal építését is, és úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsokat nem küldik vissza a határról. Mindennek következtében évtizedek óta nem látott káosz és válsághelyzet alakult ki az Egyesült Államok déli határain, az amerikai határőrség csak februárban nagyjából százezer embert vett őrizetbe. A Fehér Ház azonban attól tart, hogy az eddiginél is több, dokumentumok nélküli migráns torlódik fel a déli határon, s beáramlásuk csak fokozódik az időjárás javulásával.

Különösen a kísérő nélküli gyermekek száma ugrott meg, s emiatt dugig teltek a menekültszállások, s bajok vannak a járvány miatt hozott intézkedések betartásával is.

Tegnap jelent meg a Pew Research friss kutatása, amely szerint az amerikai felnőttek kétharmada, a demokrata szavazók pedig több mint fele elégedetlen Biden menedékügyi és bevándorlási politikájával, illetve a határhelyzet kezelésével.