Joe Biden már találkozna Kim Dzsong Unnal

Mun Dzse In dél-koreai államfő volt a második külföldi vezető, akit az amerikai elnök eddig fogadott.

Mun Dzse In dél-koreai (b) és Joe Biden amerikai elnök (k) Ralph Puckett ezredes (j) kitüntetésén a washingtoni Fehér Házban 2021. május 21-én. A koreai háborúban harcoló 94 éves Puckett a Becsület Érdemérmet, a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést kapta meg. Fotó: - Forrás: MTI/EPA/YNA

Az amerikai elnök megfelelő feltételek mellett kész találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel – derült ki azon a sajtóértekezleten, amelyet Joe Biden és vendége, a dél-koreai elnök, Mun Dzse In tartott pénteken a washingtoni Fehér Házban. Az eseményen Biden és Mun egyaránt azt mondta, céljuk, hogy megvalósuljon a Koreai-félsziget teljes atommentesítése.

Biden kifejtette ugyanakkor, nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, milyen nehéz rávenni Észak-Koreát arra, hogy feladja nukleáris arzenálját, miután elődei ezen a téren kudarcot vallottak.

– Mindketten mélyen aggódunk a helyzet miatt – hangsúlyozta Biden. Észak-Korea eddig visszautasította az Egyesült Államok diplomáciára irányuló kéréseit, amióta Biden átvette az elnöki tisztséget Donald Trumptól, aki három csúcstalálkozót is tartott az észak-koreai vezetővel. Kim mindazonáltal nem volt hajlandó feladni atomfegyvereit, de befagyasztotta azok tesztelését. Biden kifejtette, megfelelő feltételek mellett hajlandó lenne találkozni Kimmel, attól függően, hogy Kim hajlandó-e megvitatni nukleáris programját. Az új amerikai elnök tanácsadói már találkoztak észak-koreai kollégáikkal annak érdekében, hogy megteremtsék a vezetők közötti tárgyalások alapjait.

Mun Dzse In dél-koreai (j) elnök beszél Joe Biden amerikai elnök (k) társaságában Ralph Puckett ezredes (b) kitüntetésén a washingtoni Fehér Házban 2021. május 21-én
Fotó: MTI/EPA/YNA

Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy találkozzon Kimmel, az észak-koreai vezetőnek vállalnia kellene, hogy tárgyaljanak a nukleáris arzenáljáról. – Nem tenném azt, amit a közelmúltban tettek. Nem adnám meg neki mindazt, amire vágyik: a nemzetközi elismerést, hogy legitimnek tekintse (hatalmát – a szerk.), és nem engedném, hogy abba az irányba haladjon, hogy úgy tűnjön, hogy komolyabban gondolja azt, amit egyáltalán nem gondolt komolyan – mondta.

Biden megjegyzései változást tükröznek a találkozó megtartásával kapcsolatban – írta anyagában a Reuters brit hírügynökség. A Fehér Ház márciusban még azt mondta, hogy Biden nem szándékozik találkozni Kimmel. Biden kormánya az első hónapokban széleskörűen felülvizsgálta az észak-koreai politikát, de keveset mondott arról, hogy az új amerikai politika valójában mit tartalmaz.

Amerikai tisztviselők csak annyit közöltek, hogy Biden politikája nem a Barack Obama elnök által kedvelt, az északiakkal való kapcsolatfelvétel elutasítását célzó megközelítés lesz, és nem a Trump-féle villámcsődületes csúcstalálkozó.

Biden és Mun pénteken megerősítették az országaik közötti erős szövetséget azok után a feszültségek után, amelyeket Trump politikája okozott. A volt amerikai elnök – miközben gyengének bélyegezte Munt – azzal fenyegetőzött, hogy kivonja az amerikai csapatokat Dél-Koreából.

A japán miniszterelnök, Josihide Szuga után Mun Dzse In a második külföldi vezető volt, aki Biden januári hivatalba lépése óta ellátogatott a Fehér Házba. Biden azt mondta, hogy beszélgetésük egy régi barátok közötti megbeszéléshez volt hasonló. A két vezető Kínáról és Tajvanról is tárgyalt, a közös sajtótájékoztatójukon azonban Észak-Korea kérdése dominált. Biden elmondta, hogy a két országnak közös megközelíti meg Észak-Korea ügyét. Egyetértettek abban, hogy diplomáciai kapcsolatokat kívánnak kialakítani Északkal, hogy pragmatikus lépéseket tegyenek a feszültségek csökkentésére.

Az amerikai elnök bejelentette, hogy a külügyminisztérium egyik tisztviselője, Sung Kim lesz az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja. Sung Kim veterán koreai–amerikai diplomata, aki korábban az Egyesült Államok Fülöp-szigeteki és indonéziai nagyköveteként dolgozott. Ő vezette a Trump–Kim-csúcstalálkozókat előkészítő tárgyalásokat is.

Kim Dzsong Un és Donald Trump baráti kézszorítása a demilitarizált övezetben
Fotó: KCNA via Reuters

Egy igazi hős

Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsületérmet (Medal of Honor) adományozta pénteken a 94 éves Ralph Puckett Jr. háborús veteránnak, aki a koreai háború idején szolgált az amerikai hadseregben. A nyugalmazott ezredes 1950 novemberében, a kínaiak súlyos támadásakor vezette a 8. amerikai hadsereg rangereit egy hegy elfoglalására, majd megvédésénél. Biden tájékoztatása szerint Puckett és katonái az ellenséges tűzben rátaláltak az ellenséges állásokra, és felszámolták azokat. A Fehér Házban tartott ünnepségen az elnök úgy fogalmazott: – Ma egy igazi amerikai hőst látunk vendégül, és egy olyan kitüntetést adunk át neki, amely már régóta, több mint hetven éve megilleti őt.

Mun Dzse In dél-koreai (b) és Joe Biden amerikai elnök (k) Ralph Puckett ezredes (j) kitüntetésén a washingtoni Fehér Házban 2021. május 21-én. A koreai háborúban harcoló, 94 éves Puckett a Becsületérmet, a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést kapta meg
Fotó: MTI/EPA/YNA

A Becsületéremre az amerikai fegyveres erők azon tagjai válnak méltóvá, akik az indoklás szerint az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze kötelezettségeiken felül cselekszenek egy fegyveres ellenséggel szembeni harcban. A kitüntetést 1863-as magalapítása óta több mint háromezer-ötszáz alkalommal ítélték oda. Biden a méltatás során felidézte, hogy Puckett később a vietnámi háborúban is részt vett, és beválasztották a Híres Rangerek Csarnokába (Ranger Hall of Fame) is. Ez volt az első kitüntetés, amelyet Biden hivatalba lépése óta átadott.

Az eseményen részt vett az Egyesült Államokba hivatalos látogatásra érkező Mun Dzse In dél-koreai elnök is. – Puckett ezredes a koreai háború igazi hőse – mondta beszédében a dél-koreai elnök. Mun Dzse In úgy fogalmazott: – A veteránok, köztük Puckett ezredes és a 8. hadsereg rangereinek az áldozathozatala nélkül ma nem virágozhatna a szabadság és a demokrácia Koreában.

A harcok a két Korea között 1950. június 25-én törtek ki. A háborúban Észak-Koreát a Szovjetunó és Kína támogatta, Dél-Koreának pedig az ENSZ 15 állama küldött katonai támogatást. A háborút, amelynek becslések szerint csaknem hárommillió halottja volt, Korea második világháborút követő megosztottsága, valamint az akkora elmélyülő hidegháború váltotta ki.