Svájc véget vetett az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak

Az alpesi ország nem akart a migrációs politikáján változtatni az EU követelésére.

SWITZERLAND/ Fotó: REUTERS/Pascal Lauener

Az Európai Unióval hosszú ideje fennálló tárgyalásainak vetett véget szerdán Svájc azzal, hogy végül nem írta alá a kétoldalú kapcsolatokat megerősítő 2018-as szerződéstervezetet. A felek hét éve folytattak megbeszéléseket, ám Bern elmondása szerint több kulcsfontosságú kérdésben nem tudtak megegyezni.

Az Európai Unió, az alpesi ország legnagyobb gazdasági partnere teljes hozzáférést kért ugyanis a svájci munkaerőpiachoz az uniós állampolgároknak, Svájc pedig ebbe nem egyezett bele.

– A kormány attól tartott, hogy a lépés eredményeként a nem svájci állampolgárok is hozzáfértek volna a szociális juttatásokhoz Svájcban – indokolta meg a döntést Ignazio Cassis svájci külügyminiszter. Hozzátette:

az EU kérése, hogy az uniós munkavállalóknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint a svájciaknak, nem kívánt paradigmaváltást jelentett volna Svájc migrációs politikájában.

A 8,5 milliós lakosságú Svájcban körülbelül 1,4 millió európai uniós állampolgár él.

Svájc őrzi függetlenségét az uniós tagállamok szoros ölelésében is
Fotó: Reuters

Brüsszel évek óta próbálkozott azzal, hogy egy megállapodással helyettesítse a jelenleg érvényben lévő szerződéseket: az EU és az uniós tagállamok által körülvett Svájc kétoldalú kapcsolatait jelenleg több mint száz szerződés szabályozza, amelyeket még 1972-ben kötöttek a felek. Az újabb megállapodás hiánya azonban idővel veszélybe sodorhatja Svájc tényleges hozzáférését az Európai Unió közös piacához, hiszen kimarad az új együttműködésekből, például az egészségügy vagy a villamos energia terén.

„Enélkül az egyezség nélkül a kapcsolatunk modernizálása nem mehet végbe, a jelenlegi kétoldalú megállapodásaink elöregedése elkerülhetetlen”

– írja az Európai Bizottság a közleményében.

A svájci kormány döntését igen eltérően fogadták hazájában. A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) a svájci önrendelkezés győzelmeként üdvözölte a tárgyalások összeomlását. A legtöbb párt ugyanakkor kritikával illette a lépést: a Svájci Szociáldemokrata Párt (SP) vezetője, Roger Nordmann fekete szerdának nevezte a döntés napját.

Svájc elnöke, Guy Parmelin elutasította a szociáldemokraták által használt kifejezést, és elmondta: reméli, hogy helyre tudják állítani gyümölcsöző kapcsolatukat az EU-val, amely továbbra is elsőrangú partnerük marad.

– Közös érdekünk, hogy fenntartsuk a bizonyítottan jól működő kapcsolatunkat, még egy új megállapodás nélkül is

– közölte.

Az Egyesült Királyságtól eltérően, amely az Európai Unió elhagyásával már nem fér hozzá a közös piachoz és a vámunióhoz, Svájc továbbra is része marad a belső piacnak, illetve az útlevélmentes schengeni övezetnek. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a svájci parlament jóváhagyja, hogy visszaállítsák azt a 2019 óta befagyott mechanizmust, amely alapján 1,3 milliárd svájci frank kerül az EU szegényebb tagországainak létrehozott uniós alapba – a tárgyalásokról való távozásakor Bern erre ígéretet is tett.