Harci repülőkből álló kínai légiflotta közelítette meg Tajvant

Ismét erődemonstrációt hajtott végre Kína – egyesek szerint nem véletlen, hogy a G7-csúcs után.

Tajpej, 2020. szeptember 10. A tajvani védelmi minisztérium által 2020. szeptember 10-én közreadott dátum nélküli képen egy kínai Szu–30-as negyedik generációs nehéz vadászbombázó repülőgép lép be Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ). A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy szeptember 9-én a Kínai Légierő több vadászrepülőgépe is belépett Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába. MTI/EPA/Tajvani védelmi minisztérium Fotó: -

Huszonnyolc kínai harci repülőgép – vadászrepülők, bombázók, tengeralattjáró-elhárítók és felderítők – repült be Tajvan légvédelmi azonosítási övezetébe (ADIZ) kedden, ez az eddigi legnagyobb behatolás, amióta a sziget az elmúlt évben elkezdte regisztrálni a hasonló jellegű akciókat – közölte a tajpeji védelmi minisztérium. Az előző rekord során, április 12-én huszonöt gép repült be az övezetbe – emlékeztet a CNN amerikai hírcsatorna.

Az amerikai hírtelevízió online kiadása egyben felhívja a figyelmet, hogy a kínai akció időzítése nem lehet véletlen a G7-ek múlt vasárnap közös közleményben megfogalmazott, Kína-ellenes dörgedelmei után.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a kínai légiflotta behatolása több célt is szolgál. Egyrészt Peking a Népi Felszabadító Hadsereg erődemonstrációjának szánta a kínai lakosság előtt, másrészt megcsillogtatta a néphadsereg felkészültségét és tudását egy a szárazföld és a sziget között kitörő esetleges konfliktusban. A harci repülők megjelenése válasz lehet arra is, hogy június 6-án az Amerikai Egyesült Államok légierejének C–17-es szállítógépe leszállt Tajvanon, fedélzetén több amerikai szenátorral, akik bejelentették, hogy Washington 750 ezer adag koronavírus elleni vakcinát adományoz a szigetnek. A Tajvan feletti fennhatóságát deklaráló Peking az esetet megalázó dacnak nevezte. A kínai légi kötelék behatolása azt is jelzi, hogy Peking fenyegetésnek tekinti az USA és Tajvan közti katonai együttműködést.

Drew Thompson, az amerikai védelmi minisztérium egykori tisztviselője ugyanakkor kétli, hogy Kína mindössze 48 órával a G7-csúcs után „összedobott” volna egy 28 gépből álló flottát. A bevetéshez ugyanis elnöki jóváhagyás szükséges, s ilyen összetett misszió végrehajtása nem megy ilyen gyorsan. Inkább elképzelhető, hogy az akció a tervezett gyakorlatok egyike volt, s az időzítést úgy dolgozták ki, hogy a köteléket az utolsó pillanatban is ki tudják egészíteni. Thompson egyidejűleg azt is megjegyezte, hogy

az ADIZ-ba behatoló kínai légiflotta tartotta magát a vonatkozó nemzetközi törvényekhez, és nem sértette meg Tajvannak a partjaitól 12 tengeri mérföldre kiterjesztett légterét.

Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság meghatározása szerint az ADIZ kiterjedését minden ország akkorára állítja be, amekkorára akarja, és azt a zónát jelenti, amelyen belül a célország azonnali pozitív azonosítást, helymeghatározást és földi forgalmi irányítást követelhet. Meia Nouwens, az International Institute for Strategic Studies vezető elemzője szerint a keddi behatolás más volt, mint az eddigiek.

– A kínai néphadsereg most a repülőgépek új konfigurációját mutatta be, valamint más útvonalon is repültek. Úgy vélem, ezzel a flotta új képességeit akarták tesztelni – mondta.