Kína és Oroszország lesznek a NATO-csúcstalálkozó fő témái

Három állam az „orosz fenyegetés” ellen adott ki közleményt, Stoltenberg Kínáról tárgyalt Bidennel.

Arlington, 2021. június 7. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai közben az amerikai védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2021. június 7-én. MTI/EPA/Shawn Thew Fotó: Shawn Thew

– Kína nem osztja azokat az értékeket, amelyeket a NATO tagországai magukénak vallanak

– jelentette ki hétfőn Washingtonban Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség (NATO) főtitkára Joe Biden amerikai elnökkel folytatott egyeztetését követően.

A politikus elmondta, látják, ahogyan Hongkongban elfojtják a demokráciáért tartott tüntetéseket, ahogy a kisebbségeikkel bánnak, és ahogy megfélemlítik a szomszédos országokat, többek közt Tajvant. Stoltenberg hangsúlyozta, a NATO-nak ki kell állnia a szabályokon alapuló világrend mellett. A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy Kína nemsokára a világ legnagyobb gazdaságává válhat, a védelmi költségvetése pedig a világ második legnagyobbja. Elmondta továbbá, hogy az észak-atlanti szövetség osztja Biden Oroszországgal kapcsolatos álláspontját.

Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai közben
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

A tervek szerint Biden is részt vesz a NATO-tagországok vezetőinek június 14-i brüsszeli találkozóján, amelyen a fő témák Stoltenberg tájékoztatása szerint Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás lesznek. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója ezzel kapcsolatban azt mondta, Biden ki fogja emelni a NATO-tagállamok közös teherviselésének fontosságát is. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem hagyja válasz nélkül, ha Moszkva „Washington elleni káros tevékenysége” folytatódik. Biden a brüsszeli csúcstalálkozó után Genfbe utazik, ahol négyszemközti találkozót tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A NATO-tagországok vezetőinek csúcstalálkozója előtt egy héttel kiadott közleményben Kaja Kallas észt, Krišjānis Kariņš lett és Ingrida Šimonytė litván kormányfők a NATO destabilizálására tett kísérletekkel vádolták Oroszországot, és azt is Moszkva szemére vetették, hogy igyekszik aláásni a tagállamok és partnereik biztonságát. A politikusok hangot adtak reményüknek, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón „felmérik az Oroszország jelentette fenyegetést”, és „hozzáigazítják a NATO válaszát”. A kormányfők úgy vélik, hogy a jövő heti egyeztetés kulcsfontosságú lesz a NATO egységének megerősítése szempontjából, valamint hangsúlyozták az Európai Unió és a NATO közti erős stratégiai partnerség és a magasabb védelmi kiadások melletti elkötelezettségüket. A három balti állam a bruttó hazai össztermékének (GDP) legalább két százalékát továbbra is e kiadásokra szánja, összhangban a NATO-tagállamok 2014-ben rögzített célkitűzésével.