A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2019-es tanulmánya a Szerbia uniós csatlakozásáról szóló részében kiemeli, hogy a folyamatnak van egy kiemelt területe, ez pedig a regionális együttműködés. Mint írták, Alekszandar Vucsics jelenlegi szerb elnök már miniszterelnökként 2014–2015-ben is arra törekedett, hogy Szerbiát a térségbeli kooperáció középpontjába helyezze. Zakar Péter, a Délvidék Kutatóközpont elnöke a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva kiemelte:
Szerbiában az utóbbi időben Vucsics, illetve a belgrádi kormány „átprogramozta magát Európa-baráttá”.
Zakar Péter elmondta azt is: 2012 óta megfigyelhető egy szorosabb kapcsolat kialakulásának folyamata a magyar és a szerb kormány között, Budapest és Belgrád például közösen emlékezett meg a második világháborúban ártatlanul megölt emberekről is.
A csatlakozási tárgyalások már olyan régóta húzódnak, hogy a szerbeknek egyre kevésbé vonzó az unióhoz való csatlakozás lehetősége: egy tavalyi felmérés szerint a szerb lakosságnak már csupán a 35 százaléka támogatja, hogy Szerbia EU-s tagország legyen, míg ez az arány három éve még 47 százalékos, hat évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt. A tanulmány szerint az EU támogatottsága 2000 és 2005 között volt a legmagasabb, amikor a lakosok többsége úgy vélte, az uniós csatlakozás növelné az életszínvonalat és segítene a korrupció, valamint a szervezett bűnözés visszaszorításában. A felmérés hozzáteszi: az EU iránti bizalom először 2006-ban csökkent, akkor, amikor Montenegró különvált Szerbiától, másodszor pedig amikor 2008-ban Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, és az Európai Unió országai ezt elfogadták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!