Magyarországnak érdeke Szerbia uniós csatlakozása

Belgrád az utóbbi időben Európa-baráttá vált, de a szerbek már kevésbé akarják a csatlakozást.

Orbán Viktor kormányfőt ezúttal egy déli városban látta vendégül Alekszandar Vucsics Fotó: MTI

– Ceterum censeo, Szerbiát fel kell venni – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten megrendezett, 30 éve szabadon című konferencián a nyugat-balkáni ország európai uniós csatlakozásáról beszélve, hozzátéve: az ország tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről. Ezt a tényt tudomásul kell venni és fel kell őket venni.

Szakértők egyébként egyetértenek abban, hogy több indok is van, amiért Magyarországnak fontos lenne, ha Szerbia mihamarabb az Európai Unió tagja lenne. A Magyar Nemzet megkeresésére Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa kiemelte: a jószomszédi kapcsolatok és biztonságpolitikai szempontok is közrejátszanak abban, hogy Magyarország támogatja a balkáni állam csatlakozását. A Balkán-szakértő arra is rámutatott: a magyar kormánynak a nyugat-balkáni ország területén élő magyar kisebbségek helyzetének javítása is az elsődleges szempontok között van. A kutató kiemelte azt is:

ha Szerbia tagország lenne, uniós szinten lehetne stabilizálni az elsősorban a migrációs helyzettel kapcsolatos problémákat is.

A gond csak az, hogy – mint ahogy erre Szijjártó Péter nemrég felhívta a figyelmet – számos nyugat-európai tagállam csak szavakban támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor arra is rámutatott az uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozója során, hogy amennyiben az unió nem lép időben, akkor az Egyesült Királysághoz hasonlóan ezt a térséget is elveszítheti. A tárcavezető arról is beszélt: Szerbia (illetve a többi nyugat-balkáni ország, azaz Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Albánia) csatlakozásával az unió sokat nyerne gazdaságilag. Az sem mellékes, hogy a régióért több hatalom is versenyez az unió mellett – köztük Kína és Oroszország.

Orbán Viktor kormányfőt számos alkalommal vendégül látta az elmúlt években Alekszandar Vucsics Fotó: MTI

Az Európai Parlament (EP) egyébként idén májusban kiadott egy országjelentést Szerbiáról, amelyben azt írták: Belgrádnak ahhoz, hogy a csatlakozási szándéka célt érjen, reformokat kell bevezetnie, többek között a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság témakörében, mivel ezek az EU sarokkövét jelentő olyan alapvető értékek, amelyek a bővítési, stabilizációs és társulási folyamatok központi elemét képezik. Az országjelentésre egyébként a Fidesz is reagált, amelyben a magyar kormánypárt leszögezte: a dokumentum feltűnően egyoldalú és kritikus hangnemet üt meg a jobboldali konzervatív kormány vezette Szerbiával szemben. Úgy látják ugyanis, hogy az EP Szerbiáról szóló jelentése nem szolgálja a csatlakozási folyamatok felgyorsítását és az EU és Szerbia közötti kölcsönös tiszteletet és megbecsülést.

Szerbiának nem ideológiai jelentésekre, hanem szakmai és anyagi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy mihamarabb felzárkózzon az Európai Unióhoz

– szögezte le a magyar kormánypárt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2019-es tanulmánya a Szerbia uniós csatlakozásáról szóló részében kiemeli, hogy a folyamatnak van egy kiemelt területe, ez pedig a regionális együttműködés. Mint írták, Alekszandar Vucsics jelenlegi szerb elnök már miniszterelnökként 2014–2015-ben is arra törekedett, hogy Szerbiát a térségbeli kooperáció középpontjába helyezze. Zakar Péter, a Délvidék Kutatóközpont elnöke a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva kiemelte:

Szerbiában az utóbbi időben Vucsics, illetve a belgrádi kormány „átprogramozta magát Európa-baráttá”.

Zakar Péter elmondta azt is: 2012 óta megfigyelhető egy szorosabb kapcsolat kialakulásának folyamata a magyar és a szerb kormány között, Budapest és Belgrád például közösen emlékezett meg a második világháborúban ártatlanul megölt emberekről is.

A csatlakozási tárgyalások már olyan régóta húzódnak, hogy a szerbeknek egyre kevésbé vonzó az unióhoz való csatlakozás lehetősége: egy tavalyi felmérés szerint a szerb lakosságnak már csupán a 35 százaléka támogatja, hogy Szerbia EU-s tagország legyen, míg ez az arány három éve még 47 százalékos, hat évvel ezelőtt pedig 51 százalékos volt. A tanulmány szerint az EU támogatottsága 2000 és 2005 között volt a legmagasabb, amikor a lakosok többsége úgy vélte, az uniós csatlakozás növelné az életszínvonalat és segítene a korrupció, valamint a szervezett bűnözés visszaszorításában. A felmérés hozzáteszi: az EU iránti bizalom először 2006-ban csökkent, akkor, amikor Montenegró különvált Szerbiától, másodszor pedig amikor 2008-ban Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, és az Európai Unió országai ezt elfogadták.