Újra naggyá tennék a francia nyelvet

Franciaország az uniós elnökségét arra is felhasználná, hogy felvirágoztassa a nemzetközileg megkopott francia nyelvet.

Párizs, 2020. július 15. A párizsi Eiffel-torony fõbejáratánál fényképezkednek a látogatók 2020. július 15-én, amikor megnyílik a francia fõváros egyik jelképének tekintett nevezetesség legfelsõ szintje is. A torony alsóbb szintjeit a koronavírus-járvány miatt elrendelt háromhavi, a második világháború utáni leghosszabb zárva tartás múltán június 25-én nyitották meg újra. MTI/AP/Francois Mori Fotó: Francois Mori

Jövő év januárjától Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökégét, s a párizsi kormány már régóta komolyan fontolgatja, hogy a féléves időszakot a francia nyelv felvirágoztatására fordítsa, azaz a régi dicsőséghez méltón mindenütt felélessze az évtizedek óta visszaszoruló használatát Európában. A kabinet ennek érdekében számos programot dolgozott ki, s nem sajnálja a pénzt sem például arra, hogy nyelvórákra járassa az EU köztisztviselőit. Az elnökség alatt továbbá a tanács kulcsfontosságú értekezleteit franciául tartanák – de azért fordítók is rendelkezésre állnának. A jegyzőkönyvek és a feljegyzések elsődleges nyelve is a francia lenne, de még a találkozókat előkészítő megbeszéléseké is.

Ha az Európai Bizottság angol nyelvű levelet kap, az megválaszolatlan marad

– sorolja a bevezetendő újításokat a Politico uniós híroldal. Egyébként a francia természetesen már a kezdetektől az egyike az EU huszonnégy hivatalos nyelvének, s ott van az Európai Bizottság három hivatalos munkanyelve között is.

Visszaszereznék a régi dicsőséget. A francia zászló színeit festik az égre a francia légierő vadászgépei, amint elrepülnek a párizsi Champs-Élysées sugárúton lévõ Diadalív felett a francia nemzeti ünnepen rendezett katonai paradén 2018. július 14-én
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

Franciaország már korábbi uniós elnöksége alatt is igyekezett népszerűsíteni a nemzeti nyelvet, ám francia diplomaták szerint 2022 fontos dátum lesz, mivel a francia nyelv használatának még intenzívebbé tétele úgymond a kulturális túlélés ügye.

Ennek jegyében meg kell állítani a „globish”, azaz a nemzeti különcségekkel „teleszemetelt” globális angol terjedését, és vissza kell állítani a vibráló többnyelvűséget.

Más, fanyalgó diplomaták szerint azonban az egész törekvés csak a franciák fennhéjázó nosztalgiázása a régmúlt idők iránt, amikor még az ő nyelvük volt a világ közvetítő és a diplomácia preferált nyelve. Azt azért Párizsban is elismerik, hogy az angol mindenki által beszélt munkanyelv Európa-szerte, de a francia is állja a sarat az EU intézményein belül. Amióta pedig 2017-ben Emmanuel Macron lett az elnök, erőteljes munka indult világszerte a francia nyelv használata érdekében. Persze politikai vetülete is van a nagy igyekezetnek: Macron a 2022 választásokra készülődve ki akarja fogni a szelet ellenfele, a szélsőjobboldalinak mondott Marine Le Pen vitorlájából, aki a hagyományos francia életmód védelmezőjének vallja magát.