Tizenhat európai párt közösen állt ki a szuperállam ellen + videó

Az Európai Unió tagországai tucatnyi pártjának, köztük a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) vezetői pénteken fővárosaikban egy időben írták alá Európa jövőjéről azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot – közölte Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes, a PiS elnöke Varsóban.

A dokumentumot azért fogalmazták meg, mert megkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferencia – mondta Kaczyński, hozzátéve, hogy ennek céljai és struktúrái nem világosak. – Feltételezhető, hogy olyan folyamatok elmélyítéséről van szó, amelyek nem az EU fejlesztését szolgálják, hanem

mély, tartós válságot idéznek elő, olyan jelenségeket, amelyeknek semmi közük az alapító atyák elgondolásához és a közösség első éveinek gyakorlatához, egy szuperállamhoz, centralizációhoz, kulturális forradalomhoz vezetnek, melynek célja az eddigi társadalmi struktúrák lerombolása

– mondta Kaczyński.

– Ilyen forradalmakat mi nem akarunk

jelentette ki, párhuzamot vonva az EU-ban jelenleg észlelhető tendenciák, valamint az európai és a világtörténelemből ismert elképzelések között, amelyek következménye csupán sok baj és a szabadság radikális korlátozása lett.

– A Fidesz csatlakozott Jarosław Kaczyńskinek a felhívásához – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a pártja Facebook-oldalára pénteken feltöltött videójában.

– Ez a deklaráció az EU jövőjéről szól, a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek megvédéséről

– emelte ki Orbán Viktor. Azt akarjuk, hogy ez a közös dokumentum legyen kulturális és politikai munkánk alapja. Így kívánunk részt venni az Európai Unió jövőjéről szóló vitában – közölte a magyar miniszterelnök.

A lapunk birtokába jutott közös nyilatkozatot a Fidesz és a PiS mellett a következő pártok írták alá:

Bolgár Nemzeti Mozgalom

Dán Néppárt

Észt Konzervatív Néppárt

Finnek Pártja

Flamand Érdek

Görög Megoldás pártja

JA21 (Hollandia)

Keresztyéndemokrata Nemzeti Parasztpárt (Románia)

Liga (Olaszország)

Litvániai Lengyelek Választási Akciója – Keresztény Családok Szövetsége

Nemzeti Tömörülés (Franciaország)

Olasz Testvérek

Osztrák Szabadságpárt

Vox (Spanyolország)

A nyilatkozat kiemeli, hogy míg az európai integrációs folyamat nagyban hozzájárult az időtálló együttműködési struktúrák létrehozásához, a béke fenntartásához és az államok közötti egyetértés és jó kapcsolatok kialakításához, ma az Európai Uniónak mélyreható átalakításra van szüksége, mert ahelyett, hogy megvédené Európát és annak örökségét, ahelyett, hogy biztosítaná az európai népek szabad fejlődését, önmaga vált a problémák, aggodalmak és a bizonytalanság forrásává.

Az EU egyre inkább olyan szélsőséges erők eszközévé válik, amelyek szeretnék Európát kulturálisan és vallás szempontjából is átformálni és végső soron egy nemzetmentes Európát építeni, és céljuk egy európai szuperállam létrehozása, az európai hagyományok lerombolása vagy eltörlése, alapvető társadalmi intézmények és morális alapelvek átalakítása.

Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. Fotó: Loďs Denis/Hans Lucas/Hans Lucas via AFP

Az aláírók hisznek abban, hogy az unióban a közös álláspont kialakításának módja továbbra is a konszenzus kell maradjon. Szerintük a friss törekvések, amelyek ennek az eljárásnak a kijátszására vagy a konszenzus intézményének eltörlésére irányulnak, azzal fenyegetnek, hogy bizonyos országokat kizárnak a döntések alakításából, ezáltal az unió egy speciális oligarchiává válik. Mint írták a dokumentumban, mindez a nemzeti alkotmányos szervek, így a kormányok és a nemzeti parlamentek de facto akadályoztatásához vezetne, a nemzeti döntéshozatalt ily módon mások által már meghozott döntések jóváhagyására korlátozná.

A teljes nyilatkozat itt olvasható.

A tizenhat európai párt az uniós intézmények szintjén is erős véleményt képvisel: a formációknak az Európai Parlament (különböző frakcióiban) e sorok írásakor összesen 117 EP-képviselője van.

Brüsszeli forrásaink szerint nem csoda tehát, hogy az uniós parlamentben nagy visszhangot keltett, „bombaként robbant” a dokumentum nyilvánosságra hozatala. Az EP-ben jövő év elején tartják a félidős választásokat (a testület például új elnököt kap), ez megfelelő alkalom lehet a frakciók újrarendeződésére is. A 117 európai parlamenti képviselő matematikailag az EP harmadik legnagyobb frakcióját hozhatná létre.