Szinte felfoghatatlan mennyiségű fegyver és hadi felszerelés került az iszlamisták kezére augusztusban, miután az afgán kormánycsapatok összeomlottak, az Egyesült Államok pedig Joe Biden hajthatatlansága miatt húsz év után elrendelte csapatai kivonását Afganisztánból.
A The Sunday Times összeállítása alapján a ZeroHedge hírportálon megjelent összesítő grafikon szerint, amely vasárnap óta A tálibok új arzenálja címmel futja köreit az interneten. Afganisztán új urai
mintegy 550 ezer lőfegyvert és gránátvetőt, több mint 23 ezer páncélozott járművet – köztük a szinte bármilyen terepen átgázoló Humvee, M–1117-es és MaxxPro terepjárókat –, 109 helikoptert és 65 rögzített szárnyú (többségében vadász-) repülőgépet zsákmányoltak.
Fotó: hirado.hu
Ezeket az amerikai hadsereg hagyta hátra, amelynek Biden parancsára 2021. augusztus 31-ig el kellett hagynia Afganisztánt.
A tálibok kezére került kézifegyver- és gránátvető-arzenált jól érzékelteti, hogy Nagy-Britanniában – amely a világ 140 országának haderejét számos szempont alapján rangsoroló GlobalFirePower.com weboldal szerint a világ 8. legütőképesebb hadseregével rendelkezik – jelenleg 275 000 ember hadra fogható. A brit katonák mindegyike kaphatna tehát egy új gépkarabélyt és egy kézifegyvert (pisztolyt) az Afganisztánban hagyott készletekből.
Helikopterből összesen 109, míg rögzített szárnyú repülőgépből 65 darab maradt a hányatott sorsú közép-ázsiai országban; utóbbi szinte pontosan megegyezik a kanadai légierő vadász- és elfogógépeinek számával (62). Visszatérve a helikopterekhez: a feszült krími helyzet miatt jelenleg is készültségben lévő
ukrán hadsereg 111, a kanadai légierő 113 harci helikopterrel rendelkezik, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a NATO-tag Norvégiának (50) és a szövetség partnerének, Svédországnak (53) összesen nincs annyi bevethető helikoptere, mint amennyit Biden most nagyvonalúan a táliboknak ajándékozott.
A tálibok már be is indították és elkezdték használni az egyik amerikai harci helikoptert.
Richard Grenell republikánus képviselő, aki korábban az USA berlini nagykövete, majd a hírszerzés megbízott igazgatója volt Donald Trump elnöksége idején, Anthony Blinken külügyminisztert, valamint Biden biztonságpolitikai tanácsadóját, Jake Sullivant bírálta az előállt feszült helyzet miatt – olvasható a hirado.hu cikkében.
Jake Sullivant és Anthony Blinkent több okból is ki kellene rúgni… Mindenkinek tudnia kell arról is, hogy a szolgálati kutyákat zárt ketrecekben hátrahagyták
– írta Grenell kedden a Twitter-oldalán.
Egy magasztos küldetés dicstelen lezárása
Afganisztánban a New York-i World Trade Center elleni terrorcselekmények után néhány héttel, 2001. október 7-én kezdődött a külföldi katonai intervenció. Ekkor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megindította a Tartós szabadság elnevezésű hadműveletet. A következő hetekben csatlakozott hozzájuk 43 NATO-tagország, illetve partnerország, majd az év december 20-án az ENSZ jóváhagyta a nemzetközi katonai erők (ISAF) bevonulását.
A hadműveletek csúcspontján, a kétezres évek közepén mintegy 130 000 külföldi katona tartózkodott Afganisztánban.
Az ENSZ és a NATO a missziót 2014. december 28-án befejezettnek nyilvánította, ezután drasztikusan csökkent a külföldi csapatok létszáma, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország kivételével szinte az összes ország kivonta haderejét az országból.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Tálib fegyveresek a kabuli nemzetközi repülőtér előtt 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást. Fotó: MTI/AP/Kathy Gannon
