Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Afganisztánban, ahol a tálib lázadók előre nem látható gyorsasággal vették át a hatalmat, ne alakuljon ki humanitárius válság, valamint támogatni akarja mindazokat, akik a brit kormánynak dolgoztak ott – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a londoni parlament rendkívüli ülésén. A parlament tagjait a múlt héten a felgyorsuló afganisztáni események hatására hívták vissza erre a napra a nyári szabadságról.
Johnson beszédében kizárta annak lehetőségét, hogy vizsgálatot indítsanak annak megállapítására: Nagy-Britannia megfelelően cselekedett-e a közelmúltbeli afganisztáni események, a gyors tálib területszerzés és hatalomra kerülés során. A kormányfő szerint erre nincs szükség, mert ezzel kapcsolatban a legtöbb kérdést már megválaszolták. Johnson beszámolt arról, hogy Nagy-Britannia már 306 brit és 2052 afgán állampolgárt mentett ki Afganisztánból azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat. Kétezer további afgán menedékkérelmét már elbíráltak, és elbírálás alatt vannak újabbak. A helyzet stabilabb, mint a hétvégén volt Afganisztánban, de továbbra is ingatag – tette hozzá.
A kormányfő kijelentette: illúzió azt gondolni, hogy a NATO bármely tagországa felújítja afganisztáni katonai akcióját a tálib hatalomátvétel miatt. Viszont szerinte az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segítség élére az ENSZ-nek kell állnia. A tálibokkal kapcsolatban kijelentette: tetteik, nem pedig szavaik alapján fogják megítélni őket. Vonatkozik ez a nemzetközi terrorizmusra, a bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre, arra, hogy beengedik-e az országba a segélyszervezeteket, és hagyják-e őket szabadon működni, valamint, hogy a lányok, nők is járhatnak-e majd iskolába − fejtette ki.
Ezzel az olyan ígéretekre utalt, miszerint a tálibok nem állnak bosszút régi ellenfeleiken, és hogy az iszlám törvények keretein belül tiszteletben fogják tartani a nők jogait.
London már korábban − a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után − összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől − főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait −, ezen belül ötezret még az idén.
Nagy-Britanniának eddig naponta ezer embert sikerült kimenekítenie Afganisztánból, ahol a tálib lázadók a napokban átvették az uralmat
− közölte Priti Patel brit belügyminiszter szerdán a BBC-nek adott nyilatkozatában. A brit kormány hosszú távon sok ezer afgán befogadását tervezi.
Patel szerint brit állampolgárokról és olyan afgánokról van szó, akiket a brit kormány ott helyben alkalmazott. London már korábban − a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után − összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban.
A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon az ország befogad akár húszezer olyan afgánt, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait –, ezen belül ötezret még az idén. A Reuters hírügynökség szerint London a friss afganisztáni események, valamint az ellenzék és segélyszervezetek nyomásának hatására cselekedett. Az ellenzék szerint azonban ez a terv így kidolgozatlan és nem elég nagyvonalú.
Mint nemzet minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsünk az Afganisztánból elmenekülni akaró legelesettebb embereknek új életet kezdeni biztonságban Nagy-Britanniában
− jelentette ki Priti Patel még este. A miniszter egyúttal a The Daily Telegraph lapban megjelent cikkében más országokat is kért afgán menekültek befogadására.
Nagy-Britannia abban a tekintetben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy más országok vegyék ki részüket a segítésből. Példát akarunk mutatni, de az egésznek a terhét egyedül nem vállalhatjuk magunkra
− írta a cikkben.
Franciaország szerdára virradóan kimenekített Kabulból repülőgépen 216 embert, köztük 184 védelemre szoruló afgán civilt, 25 olyan francia-afgán kettős állampolgárt, aki előtte a kabuli francia nagykövetségre menekült, valamint négy holland, egy ír és két kenyai állampolgárt − jelentette be Jean-Yves Le Drian külügyminiszter.
A gép Abu-Dzabiba repült, és onnan egy meg nem nevezett franciaországi repülőtérre repül tovább – tette hozzá. Negyvenegy embert már kedden napközben elhozott Kabulból Franciaországba
− jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Több külföldi kormány igyekszik most gyorsan kialakítani, hogyan reagáljon a tálib hatalomátvételre. A tálibok ígéretei ellenére, hogy változtatnak a nők jogaihoz való hozzáállásukon, sokan tartanak attól, hogy nem lesz nagy változás ebben a tekintetben ahhoz képest, ami 1996 és 2001 között volt tapasztalható, amikor nők csak férfi rokon kíséretében léphettek az utcára, és nem járhattak iskolába sem.
Borítókép: Boris Johnson miniszterelnök beszél a voksolás eredményhirdetése után a párt londoni rendezvényén
Fotó: MTI/EPA/Neil Hall
