Tunézia lett a migránsválság új időzített bombája

A félelem valós, Tunéziából migránstömegek indulhatnak el, ha nem oldódik meg a közeljövőben a belpolitikai válság. Erre figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután a tunéziai elnök éppen egy héttel ezelőtt felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt. Az észak-afrikai ország helyzete továbbra is bizonytalan, világszerte egyre több politikus szólítja fel a tunéziai elnököt a válság rendezésére.

BEN GARDANE, TUNISIA - JULY 08: 50 irregular migrants whose boats broke down off the coast of Ben Gardane city of Medenine province in the south-east of Tunisia were rescued by Tunisian Coast Guard, in Ben Gardane city, Tunisia on July 08, 2021. Tasnim Nasri / Anadolu Agency (Photo by Tasnim Nasri / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: TASNIM NASRI

– Nekünk itt, Európában az az érdekünk, hogy ne induljanak meg újabb migrációs hullámok a Földközi-tengeren keresztül – figyelmeztetett Szijjártó Péter tegnap. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy az európaiak számára fontosak az észak-afrikai fejlemények, hiszen nem akarjuk, hogy újabb ország váljon az Európa felé irányuló, a szubszaharai térségből induló migrációs útvonalak átjáróházává. Márpedig az ENSZ adatai alapján egyértelműen látszik, Tunézia már nemcsak tranzitország az afrikai migránsok számára, hanem a tunéziaiak is nagy létszámban özönlenek be az európai államokba. Idén az év első felében a bangladesiek után a tunéziaiak voltak a legtöbben, az illegális bevándorlók mintegy 14 százalékát tették ki, de már tavaly is 22 százalékos arányban érkeztek Dél-Európába.

– Tunéziában súlyos politikai válság zajlik, a fő kérdés az, hogy az elkövetkező hónapokban destabilizálódik-e az ország. Amennyiben igen, onnan is elkezdhetnek nagyobb számban érkezni a migránsok Európába

– hangsúlyozta lapunknak korábban Veres Kristóf, a Migrációkutató Intézet kutatója az észak-afrikai ország belpolitikai eseményeinek fontosságát.

Illegális migránsok a tunéziai Ben Gardane városában 2021. július 8-án. Fotó: Anadolu Agency/AFP/Tasnim Nasri

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad most külső nyomásgyakorlással belenyúlni a tunéziai folyamatokba, mert minden beavatkozás a helyzet destabilizálódását okozhatja. Úgy tűnik, hogy egyelőre a nemzetközi közösség is kivár, és csak óvatosan szemléli az eseményeket. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója egyórás telefonbeszélgetés során ismertette a Fehér Ház álláspontját a tunéziai eseményekkel kapcsolatosan. A politikus Kaisz Szaíd tunéziai elnöknek elmondta, minél hamarabb vissza kell térni a demokratikus keretekhez kormányalakítás útján. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén a demokrácia és az erőszakmentesség fontosságát hangsúlyozta közleményében. Ugyanakkor Tarek Megerisi, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) elemzőközpont kutatója úgy véli, Borrell szavai nem voltak kellőképpen erősek.

– Tunézia az egyetlen demokrácia a térségben, és ott ment végbe az arab tavasz egyetlen sikertörténete is. Az Európai Unió milliárdokat fektetett a tunéziai demokrácia védelmére és előmozdítására

– hangsúlyozta a szakértő.

Olaszországba irányuló migráció 2021-ben.
Fotó: UNHCR

A hétvége folyamán Tunéziában alábbhagytak a tiltakozások, azonban a helyzet képlékeny, a miniszterelnöki pozíció továbbra is üres. Szaíd arról biztosította a lakosságot, hogy nem lesz diktátor, mint ahogy azt az ellene felszólalók gondolják. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió viszont arról számolt be helyi forrásokra hivatkozva, hogy az Újjászületés Mozgalom (En-Nahda) képviselői közül többeket letartóztattak arra hivatkozva, hogy az ellenzék támogatóit erőszakra próbálták uszítani.