Nowrojee beszámolója szerint ezenfelül elképesztő összeget, százmillió dollárt költenek világszerte a nők jogainak előmozdítására a „genderigazságosság” jegyében, jelentsen ez bármit is – írja az eredeti Tűzfalcsoport-cikk.
Miközben hatalmas szervezeti átalakuláson megy keresztül az alapítvány, az alelnök szerint az elmúlt hetekben így is gyors és hatékony választ tudtak adni a válságokra, melyek közül a cikkben kettőt emel ki: a Haitit sújtó földrengésre és a tálibok afganisztáni hatalomátvételére. Utóbbival kapcsolatban arról számol be, hogy Kabul eleste után napokon belül bejelentettek egy tízmillió dolláros alapot, melyből humanitárius segítséget nyújtanak az afgánoknak, valamint evakuálják és letelepítik (azt nem írja, hogy hol, talán valahol Európában) az országból menekülőket. Az biztos, hogy egy részüket –607 embert – Albániába vitték, többek között a saját munkatársaikat és családjukat, valamint veszélyeztetett aktivistákat és művészeket.
Hogy miért éppen Albánia? Talán azért, mert az ország miniszterelnöke 2013 óta a szocialista Edi Rama, aki a mai napig a helyi Soros-alapítvány kuratóriumi tagja, ezenfelül pedig mind első, mind pedig jelenlegi felesége a Nyílt Társadalom Alapítvány – Albánia vezetőségi tagjaként tevékenykedett korábban.
Emellett a kormány több tagja is a Soros által támogatott Mjaft! nevű civil szerveződéshez köthető – fogalmaz a blogstar oldal szerzője.
A Tűzfalcsoportnak van egy olyan sanda gyanúja, hogy
Sorosék nem azoknak az Afganisztánban élő keresztényeknek a kimenekítésén munkálkodtak, akiket halállal fenyegetnek a tálibok, és akikre – sajnos jó eséllyel – népirtás vár a radikális iszlamista új vezetés uralma alatt.
Már most arról érkeznek beszámolók, hogy a tálibok afgán keresztény hívők névsorát tartalmazó listákkal járnak házról házra, azért, hogy effektíve levadásszák őket.
A cikk szerzője szerint a Nyílt Társadalom Alapítványt ez természetesen nem érdekli: ők tárgyalni akarnak a tálibokkal. A Financial Timesban 2021. augusztus 12-én megjelent cikkében az alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown tűzszünetre és politikai megállapodás letárgyalására szólította fel az Egyesült Államokat, Európát és az ENSZ-t. Az általa felvázolt háromlépcsős megoldás kiválóan leképezi, mennyire elhomályosítja a liberális emberi jogvédők szemét az idealizmus. Malloch-Brown szerint elsőként világossá kéne tenni az afganisztáni fél számára, hogy el kell kötelezniük magukat a jogállamiság és az emberi jogok biztosítása mellett. Ezt követően a privát és kormányzati donoroknak szerinte helyi afgán csoportokat és egyéneket kéne támogatniuk, akik kiálltak a jogállamiság és az emberi jogok mellett, mint például nőjogokért küzdő csoportok és „független újságírók”. Harmadik pontként – természetesen, mi mást is javasolna Soros alapítványának igazgatója – a nemzetközi közösség vezetőinek otthonukban is cselekedniük kell, menedéket és legális letelepedési státust kell nyújtaniuk a hazájukban már jelen lévő afgánoknak, miközben a kiutasításokat leállítják (magyarul az illegálisan ott tartózkodókat fogadják be, és a például bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítandó afgánokat hagyják maradni).
A Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján már 2010-ben megjelent egy cikk arról, hogy az Afganisztán stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítések kudarcot fognak vallani, ha figyelmen kívül hagyják az afgánok észrevételeit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!