Megszünteti az élelmiszer-pazarlást a spanyol kormány
Egy új törvény értelmében, amelyet a Miniszterek Tanácsa hétfőn hagyott jóvá, a szupermarketeknek kötelességük lesz nonprofit szervezeteknek, élelmiszerbankoknak adományozni azokat az élelmiszereket, amelyeket nem adnak el. Az odaadott ételeknek elegendő eltarthatósági idővel kell majd rendelkezniük ahhoz, hogy biztonságosan el lehessen juttatni őket a végső fogyasztókhoz. A cél, hogy csökkentsék a szemétbe kerülő, el nem fogyasztott ételeket és italokat, és ezáltal elősegítsék azok jobb felhasználását. Az új előírásokkal arra is ösztönözni fogják az üzleteket, hogy támogassák a csúnya, tökéletlen termékek értékesítését is, valamint ösztönözzék a helyi, bio és ömlesztett élelmiszerek árusítását. Egy friss statisztika szerint 2020-ban a spanyol háztartások több mint 1,3 millió tonna ételt dobtak ki, fejenként átlagosan 31 kilogrammot. Az új törvénnyel Spanyolország az ENSZ 2030-as célkitűzését kívánja megvalósítani, amely a felére csökkentené a szemétbe dobott élelmiszerek mennyiségét.
Forrás: Rtve.es
A katalánok már az önrendelkezési népszavazás részleteit dolgozzák ki
Pere Aragonés elnök közölte: A Katalónia függetlenségéről szóló népszavazáson gyakorlatilag mindenki szavazhat majd, aki a régió területén él, állampolgárságtól függetlenül. A külföldön élő katalánoknak is lehetőséget biztosítanak majd, sőt, azok is leadhatják voksukat, akik ugyan elköltöztek Katalóniából, de az új lakóhelyük előtt az északkelet-spanyol régióban éltek. Aragonés hozzátette: biztos abban, hogy a központi kormánnyal megkezdett új tárgyalások „végül egy független Katalóniát eredményeznek majd, amelyet az Európai Unió és a spanyol állam is elismer”. Úgy fogalmazott: attól függetlenül, hogy a katalán függetlenségpárti politikusok kegyelmet kaptak nyáron és kijöhettek a börtönből, „Katalónia előtt még hosszú út áll” és a spanyol kormánynak „a tárgyalások során fix dátumot kell kitűznie a népszavazásra”, amelyen a katalánok dönthetnek saját sorsukról, mert ezt a konfliktust nem lehet tovább nyitva tartani.
Forrás: Vozpopuli.com
Akár a tálib uralom alá is hazatérnének az angliai ellátással elégedetlen afgán menekültek
Boris Johnson brit miniszterelnök augusztus 29-én hirdette meg a Barátságos fogadtatás nevű hadműveletet, amelynek célja az volt, hogy a brit katonaságot évtizedeken át segítő afgán állampolgárok számára minden szükséges támogatást és ellátást megadjanak a szigetországbeli új életükhöz.
Csakhogy alig több mint egy hónappal az Egyesült Királyságba érkezésük után a szóban forgó afgán családok közül sokan akár a tálibok által megszállt Afganisztánba is visszaköltöznének, annyira nincsenek megelégedve a nekik beígért ellátás színvonalával. A családok azt kifogásolják, hogy hónapokon át szállodában kell élniük a nekik kiutalt saját lakás vagy ház helyett. Az afgán családokat fogadó kerületek és települések vezetése egyhangúan Boris Johnsont és kormányát hibáztatja és türelmetlenül várja a kormány korábbi, a „barátságos fogadtatásra” tett ígéreteinek a beváltását. A menekültek (állítólagos) elhanyagolásával kapcsolatban több jogvédő szervezet is felszólalt, bírálva a brit kormányt az álságos ígéretek és a valódi segítségnyújtás elmulasztása miatt.
Forrás: fr.sputniknews.com
Már a francia belügyminiszter is határőrizetet és határ menti zárt befogadóközpontokat sürget
A francia belügyminisztérium adatai szerint idén január óta már 7730 illegálisan Franciaországban tartózkodó algériai állampolgárt szólítottak fel az ország elhagyására, azonban a számadattal kapcsolatban Algéria elnöke, Abdelmadjid Tebboune egyenesen hazugsággal vádolta meg a francia belügyminisztert, Gérald Darmanint.
Tebboune állítása szerint Franciaország 2020-ban és 2021-ben mindössze 94 algériai állampolgár hazatoloncolását kezdeményezte. Algéria 21 esetben ki is adta a hazatérési engedélyt, 16 esetben pedig elutasította azt, nyilatkozta Tebboune. „Akiknek nem adtuk ki az engedélyt, azok azért nem tehetik be a lábukat Algériába, mert terroristák” – indokolta Tebboune kormányának döntését, és azt, hogy a kérdéses személyeket miért szeretnék inkább Franciaországban tartani azok algériai (vagy algériai–szír) állampolgársága ellenére is. Az algériai elnöknek adott válaszában a francia belügyminiszter azonban megerősítette, hogy valóban helyesek az idén kiutasított 7730 algériai állampolgárra vonatkozó adatok, és az algériai elnök által említett 94 személy „csak” a legveszélyesebb, a francia titkosszolgálat által radikálisként számon tartott algériai állampolgárságú illegális bevándorló Franciaországban. Darmanin egyúttal kifejtette, hogy Franciaország számára is a „görög modell” lenne a legmegfelelőbb megoldás az illegális bevándorlók ellen: a szigorú határőrizet és a határ mentén elhelyezett zárt befogadóközpontok.
Forrás: Valeursactuelles.com
Borítókép: Gerald Darmanin, az újonnan kinevezett francia belügyminiszter beszédet mond a Párizs mellett fekvő Les Mureaux rendőrségén, első hivatalos látogatásán 2020. július 7-én. Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Thomas Samson
