időjárás 1°C Natália 2021. December 9.
logo
Orosch János nagyszombati érsek: Ne féljünk szentnek nevezni Esterházy Jánost!

Orosch János: Prekoncepcióink rabjai vagyunk

Pomichal Krisztián (Nagyszombat)
2021.10.21. 05:45 2021.10.21. 09:38
 Orosch János: Prekoncepcióink rabjai vagyunk

– Abban biztos vagyok: ha a szlovák egyház és közösség jobban megismeri Esterházy János személyét, tisztázzuk azokat a hamis vádakat, amelyekkel a grófot rendszeresen illetik, lassan megváltozik a helyzet. A szlovákság is magáénak érzi majd Esterházyt – mondta Orosch János a lapunknak adott interjúban a felvidéki származású magyar vértanú grófról. A nagyszombati érsek Esterházy boldoggá avatásának eljárásával kapcsolatban nemrég a gróf szentté avatását sürgette. Erről, Esterházy örökségéről, a hitvallás erejéről, az LMBTQ-propaganda hatásairól és a közép-európai népek nagy közös zarándoklatáról is beszélgettünk Orosch Jánossal.

– Érsek atya, olvastam valahol önről, hogy nagyon szeret gitározni. Gyakran zenél ma is?

– Kíváncsi lennék, erről hol olvasott, de valóban így van. Mostanában egyre kevesebb az időm, de azért igyekszem. Karácsonykor, szentestén az érsekségen mindig összeülünk játszani. Van, aki hegedül, van, aki harmonikázik, én gitározom.

– Esterházy Jánosról is úgy tartják, nagy zenerajongó volt.

– Igen, igen, erről én is hallottam. Állítólag nagyon szerette a cigányzenét, a táncot, a mulatságot.

– Szeptember közepén, az alsóbodoki zarándoknapon, a gróf sírjánál elmondott beszédében érsek atya szentnek nevezte Esterházyt. Nem túl korai ez? Még a boldoggá avatását sem sikerült elérni.

– Nem kell nekünk a hivatalos eljárásra várnunk ahhoz, hogy szentnek nevezhessünk valakit. Mindenszentek ünnepén azt hangsúlyozza az egyház, hogy a hivatalosan szentként tisztelt embereken kívül is rengeteg szentünk van. Drága nagyszüleink, szüleink, idős lelkipásztorok is lehetnek számunkra szentek.

 Akik tiszta katolikus, keresztény életről adtak tanúbizonyságot, tulajdonképpen szentek, anélkül hogy szentté avatásuk megtörtént volna. 

Mindannyian hivatalosak vagyunk arra, hogy szentté váljunk. Az első keresztények szentnek nevezték egymást, hiszen természetes volt számukra a Krisztus tanításának megfelelő élet. Mindenki, aki kegyelmi állapotban él, szentnek tekinthető. Ne féljünk ettől a kifejezéstől! Mondjuk ki bátran, János gróf is egy szent volt! 

Esterházy azon kevesek közé tartozott, akik pontosan értették, mit jelent a felebaráti szeretet. 

– Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!

– Álljunk meg itt egy percre. Sokan vannak sajnos, akik nem érzik e mondat valódi súlyát. Arról van szó, hogy az ember úgy akarja elérni az örökkévalóságot, hogy közben felebarátait is hozzásegíti ehhez. Ez nagyon fontos! Ez az igazi felebaráti szeretet. Nem az, hogy mindig mindenkivel jóban vagyunk, mindig igazat adunk a másiknak. Ennek semmi köze a keresztény szeretethez. Ha kell, ellentmondunk, ha kell, szelíd erőszakkal tereljük a másikat a helyes útra. Ez a valódi keresztény szeretet! Elolvasva a gróf életrajzát, világosan látszik, mennyire jól értette ezt a különbséget.

– Munkált benne a keresztény lelkiismeret?

– Pontosan. Esterházy idejében ennek a kifejezésnek még megvolt a valódi jelentése, mára sajnos elcsépeltté vált. Csak meg kell nézni, mi folyik egyes protestáns egyházakban, teszem azt Észak-Európában. Amikor alárendelik magukat az LMBTQ-propagandának keresztény lelkiismeretre hivatkozva, akkor hol kell keresnünk a közös nevezőt? Van még egyáltalán? Ezért igyekszem mostanában a prédikációimban inkább a katolikus lelkiismeretre hivatkozni. 

– Beszéljünk egy kicsit a boldoggá avatási eljárásról. Mi ennek a menete?

– Kezdjük az elejéről! A boldoggá vagy szentté avatás tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyház kijelenti, az adott személy, ahogy mondani szokták, a Jóisten színe látására jutott. Általában annak a megyés püspöknek kell kezdeményeznie a boldoggá avatást, akinek a területén az illető elhunyt. Esterházy esetében kicsit másként áll a dolog, ez a feladat a lengyel katolikus egyháznak jutott. Első lépésként megvizsgálják, a jelölt valóban szent életet élt-e. Tanúkat hallgatnak meg, vallomásokat gyűjtenek, a végére sok ezer oldalnyi dokumentum gyűlik össze. Az eljárást úgynevezett posztulátor koordinálja, Esterházy esetében ő Paweł Cebula minorita szerzetes. 

Ez több évig tartó folyamat, melynek végén az összegyűjtött anyagokat, a „positiót” átadják az illetékes római kongregációnak. Ennek feladata, hogy áttekintse az anyagokat, meggyőződjön azok valóságtartalmáról és a Szentszék előtt továbbvigye a folyamatot.

– Esterházy esetében hol tartunk?

– Zajlik az anyaggyűjtés a boldoggá avatási folyamathoz. Ebben a fázisban már kijár Esterházy Jánosnak az „Isten szolgája” cím. A boldoggá avatáshoz szükség van legalább egy csodára, jelenleg ezeknek a csodatételeknek a felderítése folyik. Ez évek kérdése. A boldoggá avatás elindításához szükség van még egy nélkülözhetetlen dologra. Erről keveset beszélnek, de „fáma”, azaz jó hír nélkül nem lehet azt kezdeményezni sem. Élő tiszteletadásnak hívjuk ezt egyházjogi nyelven. 

Esterházy esetében ez a fáma különösen erős, a zoboralji magyar közösség hetven évvel később is nagy szeretettel emlegeti a grófot, Alsóbodokon zarándokközpontot hoztak létre a tiszteletére. Az ilyesmi mindig nagy súllyal esik a latba.

– A huszadik század tele van nagy hitvallókkal. Esterházy személye miben különleges?

– Az elmúlt évtizedekben a magyar és a szlovák katolikus egyházban több atyát avattak szentté, főleg olyanokat, akik valamelyik totalitárius diktatúra miatt szenvedtek vagy haltak vértanúhalált. A szlovákoknál ilyen például Peter Gojdič püspök úr. Őt, Esterházyhoz hasonlóan, a náci és a kommunista rezsim is üldözte. 

A magyaroknak ott van Apor Vilmos püspök úr, aki élete árán is megvédte a segítségre szoruló asszonyokat, őt vértanúsága okán avatták boldoggá.

 II. János Pál pápa idején egymást érték ezek a boldoggá avatások, ez a folyamat most egy kicsit lelassult. Legutóbb a kommunisták által meggyilkolt Brenner János káplánt avatták boldoggá, a 2018-as szombathelyi ünnepségen én is jelen voltam.

– Az érsek atya által felsoroltak mind egyházi személyiségek, de Esterházy világi ember volt.

– Így van, ennyivel nehezebb is a dolog. Ráadásul Esterházy politikus volt, az előző kérdésére pedig pontosan ez adja meg a választ. Egészen kivételes, hogy egy nagypolitikában aktív, világi személyt boldoggá, illetve szentté avassanak. Gondoljunk csak bele, látva, mi folyik körülöttünk, micsoda nagy dolog ez! Egy politikus képes úgy viselkedni, hogy méltó legyen a Jóisten színe látására. Ez csodálatos, Esterházy személye és pályafutása épp ettől különleges számomra. Remélem, a mi politikusaink is megtalálják Esterházyban a példaképet!

– Kicsit személyesebb irányba terelve a beszélgetést, mi ennek az örökségnek a legfontosabb üzenete az ön számára?

– Az elején már érintettük ezt a témát. A zene iránti rajongáson kívül másban is közösséget érzek Esterházyval. Lazarista (Páli Szent Vince rendje – a szerk.) szerzetesként nagyon ragaszkodom azokhoz a beszélgetésekhez, amelyeket idősebb rendtársaimmal folytattam. Közülük sokan együtt raboskodtak a gróf úrral, személyesen ismerték őt, egyikük egy ideig cellatársa volt. Nagyon fontos számomra a közeli kapcsolat ezekkel a hős papokkal és rajtuk keresztül bizony Esterházy Jánossal is.  Elképesztő történeteket hallottam róla. 

Több paptársam elmesélte, hogy olykor épp Esterházy volt az, aki a szörnyű börtönkörülmények között hitük megőrzésében segítette a papokat, laikusként buzdította őket a kitartásra. Számomra óriási kegyelem, hogy a Jóisten a rendtársaim által lehetőséget adott megismerni ezt az örökséget. 

– A szlovák katolikus egyház – igyekszem udvariasan fogalmazni – eddig mintha kicsit távolabbról szemlélte volna a boldoggá avatási eljárást. Várható valami változás?

– Értem a kérdését. Nézze, a szlovák egyházban több püspök és pap vár most a boldoggá avatásra. Ezeket a pereket az a közösség élteti, amelyik közel érzi magához az adott személyt, szerintem valahol természetes, hogy az egyház is jobban odafigyel a sajátjaira. Abban viszont biztos vagyok: 

ha a szlovák egyház és közösség jobban megismeri Esterházy személyét, tisztázzuk azokat a hamis vádakat, amelyekkel a grófot rendszeresen illetik, lassan megváltozik a helyzet.

 A szlovákság is magáénak érzi majd Esterházyt. Vannak jó példák előttünk. Scheffler János szatmári megyés püspök úr boldoggá avatását Románia is támogatta a Szentszék előtt, pedig Románia még csak nem is katolikus ország.

– Hol tart most a megismerés folyamata? A szlovák katolikusok hallottak egyáltalán Esterházyról?

– Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, általánosságokat nem szeretnék mondani. Az egyház berkein belül különösen azon rendek tagjai ismerik jól Esterházyt, akik közül sokan raboskodtak a kommunista börtönökben. Akik, hozzám hasonlóan, tulajdonképpen megörökölték a gróf történetét. Az ő nézőpontjuk nyilván egész más, mint azoké, akik kritika nélkül elfogadják a kommunista vezetés ítéletét, mely szerint Esterházy háborús bűnös. Kár haragudnunk ezekre az emberekre. Prekoncepcióink rabjai vagyunk: ha világlátásunkhoz passzol egy magyar háborús bűnös gróf története, akkor azt a tények ellenére is nehezen engedjük el. 

Az igazságnak idő kell. A magyarok, lengyelek, csehek ebben kicsit előrébb tartanak. A történelmi szembenézés lassabban megy Szlovákiában, nem tudom, mi lehet ennek az oka. 

Talán az, hogy a szlovákságnak sokáig nem volt önálló állama, nehezebben fogadják el a sajátjuktól eltérő történelemszemléletet, végletekben gondolkodnak, hajlamosak sértésnek venni az eltérő véleményt.

– Ehhez képest Esterházyról gyakran hangsúlyozzák, a közép-európai nemzetek közös védőszentje lehet. Magyar nemzetiségű szlovák katolikus érsekként lát erre valódi esélyt?

– Hogyne! Szent István öröksége összeköt bennünket, magyarokat, de a keresztény értékek az itt élő nemzeteket is összekötik. Én ezt első kézből tapasztaltam. Pozsony mellől, vegyes német–magyar vidékről származom. A háború után ide telepített szlovákokat eleinte fenntartásokkal fogadták, de egy egész életet nem lehet gyűlöletben és haragban leélni. Biztos vagyok benne, hogy megvan az út, amelyen a keresztény magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok elindulhatnak egymás felé. Esterházy kiváló kalauzunk lehet ezen az úton!