A bécsi Szent István-székesegyház a régió egyik legértékesebb művészeti emlékének számít. Ez egy nagyon szép templom. Híres művészek festményeivel és szobraival díszítették, így inkább múzeum lett, mint keresztény templom. És néha még az sem jó, ha egy templom olyan szép, hogy az emberek inkább múzeumnak, múzeumi látványosságnak, semmint Isten házának (sátrának) gondolják. És ott Bécsben is látható, hogy amikor belépünk a templomba, és vannak turisták, fényképeznek, senki nem áll meg az Eucharisztikus Krisztus előtt, Szűz Mária máriapócsi képe előtt, senkit sem érdekel, de sétálnak, fényképeznek, fényképeket készítenek.
Sajnos az utóbbi időben olyan dolgok történtek, hogy olyan koncertek voltak a templomban, amelyeknek semmi közük az egyházhoz, a katolikus egyházhoz, de a kereszténységhez sem. Csak olyan koncertek, amelyek sok katolikusban felháborodást keltettek. De nem akarok ezekről az eseményekről beszélni, bár többször alá lehetne húzni, hogy ilyen nehéz időszakot élünk, amikor még néhány püspök, pap is elmegy egy ilyen koncertre, és ott tapsolnak a félmeztelen művészeknek, akik bemutatják vagy nem tudják, kiben, miben – vagyis milyen szexuális irányultságban vannak: férfiak, nők vagy kik ők, és még mindig tapsolnak nekik a Szent István-székesegyház ilyen szent helyén. Ezt meg kell mondanom, mert ez személyes fájdalmam, és mint hívőnek, mint papnak, mint püspöknek.
A második világháború alatt egy bomba megrongálta ennek a gyönyörű templomnak egy részét. Az illetékes hatóságok megpróbálták az eredeti tervek szerint megjavítani a sérült részt. Ezeket azonban nem találták sehol. Ezért hatalmas összegeket kellett fizetniük azoknak, akik megpróbálták utánozni az eredeti részt, és helyreállítani a templomot, mintegy eredeti formáját adva. Mint Varsóban. Varsót teljesen lebombázták, teljesen le volt rombolva és felépítették (lásd a királyi várat – Zamek Królewski és a székesegyházat). Valami hasonló történt ezzel a bécsi Szent István-székesegyházzal, hogy voltak művészek, voltak, akik igyekeztek a lehető leghűségesebben megörökíteni az eredeti Szent István-székesegyházat. Az egész világ, mondhatni, teljesen tönkrement az emberi büszkeség és gyűlölet miatt. Lombardi atya, híres prédikátor a szentmisén mondta a Szent István-székesegyház javítása után, a székesegyház felszentelésénél: „Az egész világot tönkreteszi az emberi büszkeség és gyűlölet. A világot csak akkor lehet helyreállítani, ha visszatérünk Isten eredeti tervéhez, Isten akaratának megőrzéséhez. Tehát Isten temploma, amelyek mi vagyunk, elvisz minket abba az eredeti állapotba, amelyet Isten és Jézus Krisztus akarnak tőlünk.” Igaza volt. A világot nemcsak a művészi templomok mentik meg, hanem mindenekelőtt az a szellemi templom, amely az Anyaszentegyház.
