A bukaresti alkotmánybíróság júniusban döntött úgy, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészség nem szüntethető meg bírósági ítélettel, az intézmény sorsáról csakis a román parlament dönthet. A taláros testület nyáron immár harmadik alkalommal nyilvánította alkotmányosnak az említett ügyészséget, holott sokan úgy értelmezték az Európai Unió Bírósága (EUB) egyik májusi döntését, hogy az felülírta a román alkotmánybíróság korábbi határozatait a kérdésben. Az EU bíróságának döntése értelmében a romániai bíróságok feladata megvizsgálni: a bírák és ügyészek által elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészség létrehozásakor tiszteletben tartották-e az unió alapjogi chartájában előírtakat.
Ezzel egyes elemzők szerint az EUB gyakorlatilag semmissé tette a román alkotmánybíróság jogosultságát, s a romániai bíróságok hatáskörébe helyezi az európai jog alkalmazását a parlament, a kormány vagy a taláros testület döntéseinek ellenében.
A bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészség kérdése korábban élesen megosztotta az azóta felbomlott jobbközép bukaresti koalíciót. A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) adta volna át a megszüntetendő testület hatásköreit, de ezt a megoldást Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította a DNA vitatott tevékenysége miatt. A korrupcióellenes ügyészség hitelessége azután kérdőjeleződött meg, hogy kiderült: lépéseit titkosszolgálatokkal kötött együttműködési paktumok befolyásolják. Az RMDSZ szerint nem szabad visszaadni a DNA-nak a bírák és ügyészek kivizsgálásának hatáskörét, mivel csak így lehet elkerülni a múltbeli visszaélések elkerülését.
