Washington továbbra is kéri Julian Assagne kiadatását

A WikiLeaks portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.

London, 2021. október 23. A WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítójának, Julian Assange ausztrál oknyomozó újságírónak a szabadon engedését követeli egyik támogatója egy londoni tüntetésen 2021. október 23-án. Az Egyesült Államok kormánya fellebbez a brit bíróság azon döntése ellen, hogy nem adják ki Julian Assange-t. MTI/AP/Alberto Pezzali Fotó: Alberto Pezzali Forrás: MTI/AP

Ismét Julian Assange kiadatásának engedélyezését kérte szerdán Nagy-Britanniától az Egyesült Államok. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A januári végzés megfogalmazása szerint depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget az életének. Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, és a szerdán kezdődött, várhatóan kétnapos fellebbviteli tárgyaláson az amerikai kormány jogi képviseletét ellátó neves brit ügyvéd, James Lewis kijelentette:

Az első fokon eljáró bíró félreértelmezte a szakvéleményeket, amikor meghozta a kiadatást megtiltó végzését.

Lewis szerint az amerikai igazságügyi hatóságok kezében lévő szakvélemények szerint Julian Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és az Egyesült Államok szerint a WikiLeaks-alapító megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak. A jogi képviselő hozzátette: az amerikai kormány számos biztosítékot adott át írásban a brit hatóságoknak arra az esetre, ha Assange ellen Amerikában elmarasztaló ítélet születne. Ezek közé tartozik, hogy ha Assange-t az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélnék, az amerikai hatóságok lehetővé tennék, hogy Assange a büntetést szülőhazájában, Ausztráliában tölthesse le. Julian Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-ot. Az ausztrál állampolgárságú, ötvenéves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem ötszázezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A WikiLeaks portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-ot Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet. A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Borítókép: Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró szabadon engedését követeli egyik támogatója egy londoni tüntetésen 2021. október 23-án. Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali