Abszurdnak és szomorúnak bélyegezték szerdán a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság részéről, hogy az Európai Parlament öt frakciója – a néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint a szélsőbaloldal – a hét elején levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy Varsó a továbbiakban se kapjon pénzt az uniós helyreállítási alapból. Pedig jelenleg épp Lengyelország keleti határai vannak óriási migrációs nyomás alatt, az ország lényegében erőn felül védi az Európai Unió külső határait. A napokban a lengyel hatóságok ismét vízágyút vetettek be a Belarusz felől érkező bevándorlótömeggel szemben. Sajtóhírek szerint az unió keleti határain belépést követelők gázgránátokkal és kövekkel dobálták meg a határt védő egyenruhásokat.
Az EP fősodrához tartozó politikai csoportok szerint a lengyel igazságszolgáltatás helyzete azt indokolja, hogy az Európai Bizottság egy garast se adjon a lengyeleknek.
Varsó az uniós alapból összesen harminchatmilliárd euróra tart igényt. Az Európai Bizottság ez idáig nem kommentálta az uniós parlamenti levelet, legutolsó közlésük szerint mind Lengyelország, mind Magyarország esetében továbbra is zajlanak a tárgyalások a nemzeti helyreállítási tervek elfogadásáról. Huszonkét EU-tag már zöld jelzést kapott Brüsszeltől a helyreállítás megkezdésére, tizenhét országnak pedig már pénzt is utaltak. Magyar részről Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke csak úgy kommentálta a baloldali levelet:
Ahelyett, hogy szolidaritásukat fejeznék ki, nem csinálnak mást, mint zsarolással hátba támadják Lengyelországot.
A Fidesz hétvégén megválasztott alelnöke szerint az uniós pénzek visszatartásának nincs jogi alapja, olyan forrásokról van szó, amelyek járnak a tagállamoknak.
Az EU-ban jelenleg izzik a vita arról is, hogy a határzárak finanszírozhatók-e közvetlenül Brüsszelből. Az Európai Bizottság nyomatékosan kitart amellett, hogy „nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra”. Az uniós tagállamok közül legutóbb Franciaország részéről – épp a lengyel–belarusz határon építendő fallal kapcsolatban – jelezték, hogy kizárólag az „emberséges” megoldásokat támogatják. Az októberi EU-csúcsot megelőzően viszont tizenkettő tagállam, köztük hazánk foglalt állást úgy,
a hatékony határvédelem érdekében igenis az uniós büdzséből kellene finanszírozni a fizikai akadályokat.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar határvédelmi intézkedések költségeinek megtérítésére nemrég külön is felszólította az EB-t. A lengyel–belarusz válsághelyzet és a migráció kérdése várhatóan jövő héten – rövid időn belül sokadszorra – terítékre kerül az uniós parlamentben. Az országvezetők pedig decemberben vitatják meg legközelebb az újabb bevándorlási válságot.
Borítókép: Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határnál, a kuźnicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 15-én. (Fotó: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)
