Brüsszel állhat a kelet-európai hibrid háború hátterében

– A brüsszeli bürokrácia szájából a hibrid hadviselés arra vonatkozik szerintük, hogy Oroszország gerjeszti ezt a feszültséget Belarusz és Lengyelország között – mondta a lapunknak adott interjúban Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke. A titkosszolgálati szakértővel a lengyel–belarusz határon zajló hibrid háborúról beszélgettünk.

Grodno, 2021. november 8. Migránsok a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 8-án. A lengyel határnál összegyűlt nagy létszámú migránscsoport megkezdte erőszakos behatolási kísérletét Fehéroroszországból Lengyelországba és az Európai Unióba, de a lengyel biztonsági erők közlésük szerint a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják. MTI/AP/BelTA/Leonid Shcheglov Fotó: Leonid Shcheglov Forrás: MTI/AP/BelTA

– Mit nevezünk hibrid hadviselésnek?

– A háborúnak azt a formáját, amely a befolyásolásra épül. Nem hagyományos harcászati eszközökkel, hanem propagandával, olyan technikák bevetésével hajtják végre, amelyek az embereket megtéveszteni képesek. Ugyanakkor az irányítók szempontjából hatékonyan működik. Magyarul, elhitetnek bizonyos tételeket az emberekkel, amelyek mögött másodszándék van, de ez nem látható, adott esetben egy komolyabb elemzéssel lehet kideríteni. Így elérik azt a célt, amelyet megterveznek maguknak.

– Ön szerint a lengyel–belarusz határ történései nevezhetők hibrid hadviselésnek?

– Ebben a tételben nagyon sok minden megjelenik, nagyon sok problémakör csúcsosodik, nem lengyel–belarusz problémáról van szó. Ez egy gerjesztett élethelyzet azok részéről, akik Lukasenka hatalmát nem akarják elismerni, ezért mindenféle eszközzel nyomást gyakorolnak Belaruszra – beleértve az ott élőkre is –, hogy a választások eredményétől függetlenül próbálják megdönteni a rezsimet.

Erre a minszki vezetés azzal válaszolt például, hogy az unióba irányuló inváziót támogatja, hiszen ez az illegális migráció nem migráció, hanem invázió Európa normalitása, értékei és stabilitása ellen.

Ebben Európát eláruló szerepet játszik Belarusz azért, mert őt az unió részéről éri támadás. A másik elem, hogy felületet kap az invázióra felhasznált tömeg, akiket az európai emberek idecsalogatnak mindenféle ígéretekkel, ők viszont konfliktussal néznek szembe, nemcsak a határokon, hanem azt követően is, ha bárhová eljutnak. Ezt jól látjuk az elmúlt hat év alatt történtekben, többek közt Németországban, Ausztriában, Franciaországban. A következő, hogy a háttérhatalmak a lengyeleket Oroszország ellen akarják ismételten fordítani, meglévő orosz–lengyel problémát fokozni azzal, hogy azt állítják, Moszkva áll a belaruszok által létrehozott migrációátnyomás mögött. Egy másik kérdés: ahelyett, hogy Európa védelmére rendezkednének be az európai országok, belső feszültségeket fokoznak és hoznak létre ott is, ahol korábban nem volt, lásd: orosz–lengyel, lengyel–belarusz és belarusz–orosz problémakörökben. Felmerül a kérdés: tulajdonképpen miért van illegális migráció, miért készülnek az emberek Irakból, Afganisztánból, Szíriából elhagyni az országukat, hogy Európa felé özönljenek? Azért, mert fölösleges háborúk robbannak ki, amelyek kellenek a hadiiparnak, valamint a migrációipart támogatóknak is szükségük van tömegek érkezésére. Tehát nagyon sok olyan összetevő van, amely túlmutat azon, hogy egyszerű lengyel–belarusz határ menti konfliktus lenne.

– Mennyire új jelenség a migráció megjelenése a hibrid hadviselésben?

– A migrációt azok gerjesztik, akiknek érdeke Európa átalakítása, a nemzetállamok széttörése, a normalitás megkérdőjelezése. Nagyon sok olyan, korábban normálisnak hitt élethelyzeteket alakítanak át különböző technikákkal, amelyre Európa nem tudott még válaszolni. A 2015 előtt elfogadható életminőségek a nyugat-európai országokban megváltoztak, ennek egyik nagyon lényeges, jelenleg kiváltó oka a megindított invázió (amit illegális migrációnak hívunk).

Ez egy megtervezett, tudatosan előkészített és irányított folyamat Európa káoszba vezetése érdekében.

– Hogyan lehet ellene hatékonyan védekezni?

– Borzasztó nehéz, mert rengeteg kollaboráns van. Ha háborúról beszélünk, akkor vannak a hadi cselekményben részt vevő katonák, akik a fronton szemben állnak egymással, és vannak a kollaboránsok, akik a hátországot támadják. A kollaboráns rendszer tulajdonképpen a fronton lévő erőtereket gyengíti. A védelmet az teszi lehetetlenné ma Európa szempontjából, hogy az európai politikai elit jelentős része, Brüsszellel az élen, egyszerűen egy háttérhatalom markában van, és nem Európa védelmére törekszik, hanem ebből a bizonyos háborúból következő célokat valósítja meg nyíltan vagy burkolt formában. Azért nehéz megoldani ezt a kérdést, mert a döntéspozícióban lévő politikai erőterek az ellenséggel működnek együtt. Emiatt az egyébként védelemre alkalmas rendszerek – például hadseregek, NATO-katonák, határvédelmi szervezetek – nem a megfelelő parancsot kapják a védelemre, hanem egy elfogadhatatlan élethelyzetet teremtenek számukra. Nem az a probléma, hogy nem lehet védekezni, hanem hogy ezt a politika nem engedélyezi.

– Már az unióban is hibrid hadviselésről beszélnek. Ön szerint hozhat fordulatot a mostani migrációs válság?

– A brüsszeli bürokrácia szájából a hibrid hadviselés arra vonatkozik szerintük, hogy Oroszország gerjeszti ezt a feszültséget Belarusz és Lengyelország között, kvázi az uniót orosz sugallatra támadja Lukasenka és csapata. Ez nem így van. Ez pontosan a hibrid háborúnak az a logikája, hogy másra terelem a figyelmet, mást teszek bűnbakká, miközben én vagyok a vétkes.

Mert az, hogy migrációt elindító háborúk vannak fölöslegesen, hogy az inváziót nem Európa határain állítják meg, hogy az európai kormányok között feszültséget gerjesztenek, ez nem Oroszország által indított támadás, hanem pontosan a brüsszeli bürokraták által együttműködő kollaboráció.

Borítókép: Migránsok a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 8-án. (Fotó: MTI/AP/BelTA/Leonid Shcheglov)