Ismét orosz agresszióra figyelmeztet Ukrajna

Ukrajna orosz agresszió veszélyére figyelmeztetett hétfőn a NATO-tagországok külügyminisztereinek november 30-án induló találkozója előtt. – A legrosszabb esetben Oroszország megpróbálhatja Európa határait erőszakkal átszabni, ahogy ez 2008-ban Grúziában és 2014-ben Ukrajnában tette – jelentette ki Dmitro Kuleba hétfőn Kijevben. Az ukrán külügyminiszter szerint állítólag 115 ezer orosz katona állomásozik a közös határ orosz oldalán, az előző héten számuk még 92 ezer volt. Hírügynökségek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ezeket a számokat nem lehet független forrásból ellenőrizni.

– Nagyon komoly, amit most látunk – vélekedett a miniszter. Az orosz haditechnika – harckocsik, tüzérség, harci repülőgépek és elektronikai hadviselési eszközök – jelentős részét már tavasszal összevonták Ukrajna térségében – jelentette ki Kuleba, bár bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását. A tárcavezető mindemellett visszautasította azokat a vádakat, miszerint az ukrán kormányerők támadást terveznének a kelet-ukrajnai válságövezetben az oroszbarát szeparatistákkal szemben. – Ukrajnának nincsenek a Donyec-medencét illetően katonai offenzívára vonatkozó tervei – mondta Kuleba hangsúlyozva, hogy a kijevi vezetés politikai megoldásban érdekelt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken még rémhírterjesztésként utasította vissza az állítólagos orosz invázióról szóló értesüléseket. – A helyzet most nem rosszabb, mint tavasszal volt – mondta akkor az ukrán elnök. Nem sokkal korábban amerikai sajtójelentések jelentek meg arról, hogy állítólag elmérgesedhet a 2014 óta zajló kelet-ukrajnai konfliktus.

Moszkva határozottan cáfolta, hogy nagyszabású és rendkívüli csapatösszevonások lennének az ukrán határ közelében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője például célzott félretájékoztatásról beszélt. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója pedig szombaton kijelentette, hogy Oroszország nem tervezi Ukrajna megszállását, minden ezzel ellenkező hír rosszindulatú amerikai propaganda.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kedden ülnek össze egy kétnapos tanácskozásra a lett fővárosban, Rigában.

Szankciókat akarnak a republikánusok. Az amerikai szenátus a republikánus párti képviselők és néhány demokrata párti kollégájuk fenntartásai miatt nem tudta hétfőn elfogadni az Egyesült Államok védelmi költségvetését. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetője érthetetlennek és felháborítónak nevezte a 45-51 szavazati aránnyal született döntést, azzal vádolta meg a republikánusokat, hogy nem állnak ki az amerikai fegyveres erők mellett. A republikánusok azért szavaztak nemmel, mert a szenátusban hajszálnyi többséggel rendelkező demokraták nem engedélyeztek elegendő szavazást a módosító indítványokról. Az egyik ilyen kezdeményezés kötelezően előírta volna további szankciók kivetését az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat 2 projektjével szemben, amelynek bírálói azzal érvelnek, hogy a vezetékrendszer által az Egyesült Államok európai szövetségesei kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. (MTI)

Borítókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának brüsszeli ülésére érkezik 2021. november 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)