időjárás -1°C Paula, Vanda 2022. January 26.
logo

Alaptalanok Ukrajna lehetséges orosz támadásról szóló vádjai

Dócza Edith Krisztina
2021.11.26. 18:26 2021.11.27. 13:18
Alaptalanok Ukrajna lehetséges orosz támadásról szóló vádjai

Angela Merkel leköszönő német kancellár uniós szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pedig a NATO segítségét kérte, miután Oroszország katonailag megerősítette Ukrajnával közös határát. Kijev nemrégiben egyébként azzal is megvádolta az orosz vezetést – nem először –, hogy támadást akarnak indítani ellenük jövő év elején.

– Orosz nézőpontból bármit is tesz Moszkva, az válasz az ukrán, illetve az euroatlanti cselekményekre, döntésekre, amelyek az elmúlt időszakban aggodalommal töltötték el Oroszországot

– magyarázta lapunk megkeresésére Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója.

Amíg az Oroszország által kijelölt vörös vonalakon nem lépnek át, addig az oroszoknak nincsen okuk beavatkozni Ukrajnában. Az említett vörös vonalak: Ukrajna NATO-tagsága és területének euroatlanti katonai hasznosítása, valamint a kelet-ukrajnai helyzet nem diplomáciai, hanem katonai rendezése. A KKI kutatója elmondta, ilyen lépés Moszkva számára ukrán részről például az új fegyverek bevetése a kelet-ukrajnai fronton – beleértve a Bayraktar drónokat és az amerikai Javelin rakétákat –, valamint az is, hogy a törvényhozás olyan intézkedéseket fogad el, amelyek szembemennek a minszki szerződésekkel. Euroatlanti részről pedig a megnövekedett NATO-jelenlét adhat okot Moszkvának az aggodalomra, ugyanis az orosz vezetés korábban leszögezte, nem fogják elfogadni Ukrajnában a NATO katonai jelenlétét. Ilyash György hangsúlyozta, mindehhez még az is hozzájárul, hogy az elmúlt időszakban szinte naponta jelentették be a nyugati országok, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnába.

– A nemzetközi média nagyjából félévente hangoztatja, hogy most már Oroszország perceken belül le fogja rohanni Ukrajnát

– reagált a KKI munkatársa az ukrán katonai hírszerzés főnökének néhány napja tett kijelentésére, miszerint Moszkva jövő év elején tervez támadást indítani szomszédja ellen.

Hozzátette: egy Ukrajnában dolgozó újságíró összesítése szerint eddig több mint harminc ilyen riogatásra került sor. Az ilyenfajta híresztelések mögött azonban belpolitikai okok is állhatnak. „Az ellenzéki ukrán képviselők felvetették, hogy Kijev hadiállapotot akar bevezetni, ami lehetővé teszi egyes állampolgári jogok felfüggesztését, többek közt a médiaszabadságot is” – magyarázta Ilyash György. Ez utóbbit tagadja Volodimir Zelenszkij, de tény, hogy az ukrán elnök népszerűsége jelentősen csökkent. 

Noha egyes elemzők úgy vélik, Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy szárazföldi hidat hozzon létre Oroszország és a Krím félsziget között, a KKI kutatója elmondta, Moszkvának nincs oka arra, hogy beavatkozzon Ukrajnában. „Minden olyan stratégiai célt, amelyet szeretett volna Ukrajnával kapcsolatban, azt elérte. Moszkvának tulajdonképpen két fő célkitűzése volt, az egyik a stratégiai fontosságú Krím félsziget elcsatolása, a másik pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása” – tette hozzá végül a szakértő.

Borítókép: Orosz zászló lobog egy hegy tetején a Krím félszigeten 2014. március 28-án (Fotó: MTI/AP/Pavel Golovkin)