EU-csúcs: nem volt többség a brüsszeli klímatervek mögött

Péntek hajnalban véget ért az év utolsó uniós csúcsértekezlete Brüsszelben. A vezetők a klímapolitikáról és az energiaválságról egyelőre nem jutottak egyezségre. A koronavírus-járványban viszont elkötelezték magukat a koordináció mellett. Ami az uniós külkapcsolatokat illeti, Minszk és Moszkva is figyelmeztetést kapott.

Fotó: Zucchi Enzo

Péntek hajnalban véget ért az állam- és kormányfők csúcsértekezlete Brüsszelben. Ahogy megírtuk, Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be az eseményekről. A találkozón a vezetők számos politikailag fontos témát tárgyaltak, 

de az energiaárak, az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) ügyében nem sikerült egyezségre jutniuk, erről nem fogadtak el zárókövetkeztetéseket.

Charles Michel, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács vezetője hajnali sajtótájékoztatóján megértést kért, mint mondta, a következő csúcsértekezleten folytatják a vitát az energetikai és klímakérdésben. Szerinte két elem osztotta meg leginkább az állam-és kormányfőket: az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) és annak lehetséges spekulációja, valamint a készülő taxonómia-szabályozás. Utóbbi az atomenergiának és a gáznak adhatja meg a „környezetvédelmileg fenntartható” címkét az Európai Unióban. (A rendeletet az Európai Bizottság már a jövő héten bemutathatja – a szerk.) Ahogy beszámoltunk róla, a visegrádi országok mellett többek között az Emmanuel Macron vezette Franciaország is nekiment az ETS-rendszernek, s a szélsőséges áringadozást tulajdonította neki a csúcstalálkozón. Ami az atomenergiát illeti, Ausztria, a már a Zöldeket is kormányában tudó Németország és Luxemburg is atomellenes pozíciót vettek fel. Karl Nehammer osztrák kancellár szerint nem támogatható, ha „zölddé akarják mosni” az atomot. 

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár a találkozót követően szimbolikusan együtt tartottak sajtótájékoztatót, s ígéretet tettek rá, hogy a gáz és a nukleáris energia kérdésében is gyors kompromisszumra fognak törekedni az EU-s taxonómiát illetően. 

A francia elnök és a német kancellár közös sajtótájékoztatója Fotó: Zucchi Enzo/EU Tanács

Von der Leyen: Ádáz tempóban terjed az omikron

A német és francia felek látványosan egyetértettek abban is, hogy jelenleg nem szükséges az EU-n belüli tesztkötelezettség a vírushelyzetben, az csak hátráltatná a belső piac zavartalan működését. A találkozón Olaszországnak és Görögországnak e tekintetben akadt némi magyaráznivalója: mindkét ország tesztkötelezettséget vezetett be nemrég – tekintet nélkül az EU-állampolgárságra és átoltottságra. Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke szerint az omikron variáns ádáz tempóban terjed a kontinensen, s csak az oltási kampány gyorsításával nyerhetünk időt ellene. Bejelentette, hogy

az uniós tagállamok 180 millió extra adag módosított vakcina megrendelését kezdeményezték a BioNTech/Pfizer cégtől az omikron variáns elleni küzdelem érdekében.

A Covid-igazolványokat illetően egységes megközelítést javasolt. Ismert, az EB friss előterjesztése szerint a harmadik adag vakcinát a második dózis után hat hónappal ajánlott felvenni, míg az igazolványok érvényessége kilenc hónappal a második adag beadása után jár le. Erre a tagállamoknak és az uniós parlamentnek is rá kell még bólintaniuk. 

A vezetők újra elítélték Minszket

Már a migráció külső dimenzióiról szólva az elnöknő ismét arra kérte a tagállamokat, hogy fogadják el az EB migrációs paktumát. A találkozó zárószövegébe belekerült, hogy az EU erősíti kapcsolatait a harmadik országokkal, hogy megkönnyítse az illegális bevándorlók visszatérítését, az unió kül- és biztonságpolitiai főképviselőjének pedig gondoskodnia kell róla, a harmadik és tranzit országokkal kötött egyezségek végrehajtása zökkenőmentes. A tagállamok nyilatkozatukban elítélték a migránsok politikai célokból való felhasználását – nyilvánvalóan Minszkre, és a fehérorosz-uniós határokon kialakult helyzetre utalva. Belarusszal kapcsolatban kijelentették, hogy az EU a továbbiakban is ellen fog állni a hibrid támadásoknak, és támogatja a visszatoloncolásokat a keleti ország területéről. Az Európai Tanács szerint a közösségi jog nyújtotta keretek erősítése is szükséges a külső határok védelméhez. 

Amennyiben Moszkva agresszívan lép fel Ukrajnával szemben, az EU szankciókat fog bevezetni, ami sokba fog kerülni az orosz vezetésnek

 – hangsúlyozta Ursula von der Leyen már az ukrán–orosz helyzet margóján. A tagállamok zárókövetkeztetéseikben Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett foglaltak állást. Mint írták, az Európai Tanács elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések mellett, és támogatja, hogy a normandiai négyek csoport (Németország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország képviselői) segítse a minszki megállapodások teljes végrehajtását. 

Borítókép: Orbán Viktor tagállami vezetőkkel egyeztet Brüsszelben (Forrás: EU Tanács)