E sorok írásakor is zajlik az év utolsó uniós csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az országvezetők – így Orbán Viktor miniszterelnök – többek között a járványhelyzetet, az energiaárak növekedését, a migrációs és az uniós külkapcsolatokat veszik górcső alá. A tanácsi sajtószolgálat tájékoztatása szerint csütörtök késő délután Ukrajna, valamint Belarusz kérdését kezdték tárgyalni, miután a Covid-helyzetről következtetéseket fogadtak el, s az energiaárak ügyéről is egyeztettek. Emlékezetes, hogy a csúcstalálkozóra érkezve a frissen beiktatott német kancellár,
Olaf Scholz a vezetői értekezlet egyik prioritásaként határozta meg, hogy az unió egyértelmű üzenetet küldjön Moszkvának az ukrajnai konfliktus margóján.
Mint azt jelezte, az európai béke záloga, hogy az ukrán határ sérthetetlen legyen. Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője ezzel egy időben újra Oroszországgal szembeni szankciókat helyezett kilátásba, de azok tartalmáról nem árult el részleteket. Míg a balti államok képviselői, valamint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is az oroszokkal szembeni szigor szükségességét hangsúlyozták, akadtak olyanok is – például a luxemburgi kormányfő –, akik közvetlen tárgyalásokat irányoznának elő Moszkvával.
Róma szigora megosztja a vezetőket
A járványhelyzet volt a várhatóan maratoni csúcstalálkozó első napirendi pontja: az állam- és kormányfők mintegy háromórányi tárgyalást követően ismertették a pandémia kezelésére vonatkozó következtetéseiket. Ebben ismét arra helyezték a hangsúlyt, hogy az oltási kampányok felgyorsítása kulcsfontosságú: az omikron variáns felbukkanása pedig mindinkább égetővé teszi az oltóanyagokba vetett bizalom növelését, s a dezinformáció elleni küzdelmet. A következtetéseikben azt is kiemelték, hogy a belső piac és az uniós mozgásszabadság fenntartása érdekében elengedhetetlenek a tudományosan megalapozott és egymással összehangolt lépések.
Diplomáciai források szerint utóbbi margóján Mario Draghi olasz kormányfőnek akadt némi magyarázkodnivalója az értekezleten, miután Róma a héten szigorított, és – átoltottságtól függetlenül – valamennyi uniós állampolgárnak kötelezővé tette a negatív tesztet az Olaszországba való beutazáshoz.
Draghi állítólag az omikron gyors terjedésével indokolta a szigorítást. A csúcsértekezletre érkezve Alexander De Croo kormányfő nyíltan nehezményezte a lépést, mondván: a saját dolgukat nehezítik a tagországok, ha mindenki a saját útját kezdi járni, s koordináció nélkül szigorít. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök doorstep-nyilatkozatában kiemelte, hogy érti a szigorítás szükségességét, s a következőkben a svédek a skandináv országok viszonyában megkövetelik majd az uniós Covid-igazolványt. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök középutas nyilatkozatot adott: szerinte csak a karácsonyi időszakra kell szigorítani, hogy a kontinens időt nyerjen az omikronnal szemben. Az általános és ideiglenes tesztelési kötelezettség a Görögországba utazóknak vasárnap lép életbe.
Rezsiharc: Magyar és francia érdekegyezség
Írtunk róla: Orbán Viktor bejelentkezett a csúcsértekezletről, s Facebook-videójában kijelentette, a magas energiaárakban nagy szerepet játszik a rossz brüsszeli szabályozás. Mi a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal azt kezdeményezzük, hogy változtassuk meg az árképzés szabályait, és tegyük olcsóbbá az energiát a családok számára – húzza alá Orbán Viktor a felvételen. A kormányfő szerint a visegrádi országok meg akarják akadályozni Brüsszel azon tervét is, amely adót vet ki a háztulajdonosokra és a gépjármű-tulajdonosokra, az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése révén. Az e sorok írásakor kiszivárgott információk szerint
több EU-ország is nehezményezi a Fit for 55 nevű klímavédelmi csomag részét képező tervet – például olyan nagyobb tagállamok is, mint Franciaország és Spanyolország.
A spanyol miniszterelnök egyébként nem fogta vissza magát az ülésre érkezve: szerinte európai szinten sokkal többet kellene tenni az energiaárak csökkentése érdekében. Pedro Sanchez ugyanakkor üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a héten javaslatot tett többek között az uniós gázpiac átfogó átalakítására. (A tervbe beemelték a spanyolok közös beszerzésre és tárolásra vonatkozó javaslatát – a szerk.) Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor egyelőre nem beszélt a sajtónak. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő ma egyszerre több európai lapban megjelent véleménycikkében bírálta az ETS-rendszert, lényegében európai energiaadónak nevezve azt. Emlékeztetett, 2016-ban a szén-dioxid-kvóták ára az Európai Unióban még hat euró/tonna körül mozgott – ma pedig rekordárú, kilencven euró/tonna közelében van.
Hiányzók és újoncok. Az év utolsó csúcsértekezletén három új vezető is bemutatkozik: Olaf Scholz német kancellár, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár. Az egyeztetés elejéről hiányzik Mark Rutte holland kormányfő, aki a héten alapított kormányt Hágában, s a kormányprogramját ma vitatta meg a holland alsóház, emiatt csak késve, csütörtök este csatlakozik a Brüsszelben lévő kollégáihoz. Noha nem az országvezetők közé tartozik, az Európai Parlament elnöke, David Sassoli utoljára képviselte a testületet uniós csúcstalálkozón, mivel januárban tisztújítást tart az EP, az olasz politikus pedig távozik az elnöki székből.
Borítókép: Orbán Viktor és Emmanuel Macron a csúcstalálkozón (Forrás: EU Tanács)
