Tavaly huszonhatezer migráns kezeltette magát ingyen Franciaországban
A francia bevándorlási és integrációs hivatal idei, éves beszámolója szerint tavaly huszonhatezer migráns kezeltette magát ingyen Franciaországban, és kért egészségügyi okokra hivatkozva tartózkodási engedélyt. A hatályos francia törvények ugyanis lehetővé teszik a Franciaországban tartózkodó külföldiek számára, hogy tartózkodási engedélyt kaphassanak, ha egészségi állapotuk miatt orvosi kezelésre szorulnak, és azt hazájukban – bármilyen okból – nem kaphatják meg.
A bevándorlási hivatal jelentése szerint azonban az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a migránsok kifejezetten ennek a kiskapunak a hírére érkeznek Franciaországba, hogy ott – már francia területen tartózkodva – visszaéljenek a lehetőséggel: letelepedést kérjenek és kapjanak, ingyen kezeltessék állítólagos vagy valós betegségüket, majd hosszú távon élvezzék a legális tartózkodás egyéb előnyeit, bevételeit. 2020-ban összesen 26 ezer új migráns terhelte tovább a francia egészségügyi és szociális ellátórendszert, és szerzett magának orvosi indokkal tartózkodási engedélyt. A hivatal azt javasolja a francia parlamentnek, hogy az európai tagállamokból érkező migránsok kezelését az első érkezési országban oldják meg, hogy a Franciaország által kínált kivételes lehetőség ne legyen meghívó migránsok tízezreinek.
Forrás: valeursactuelles.com
Hordhatnak fejkendőt a muzulmán nők a belgiumi bírósági tárgyalásokon
A belga büntető törvénykönyv 759-es cikkelyének megváltoztatása után a belga bíróságoknak ezentúl engedélyezniük kell, hogy a bűncselekmények miatt bíróság elé kerülő muszlim nők akár fejkendőben is részt vehessenek saját tárgyalásukon.
Három évvel ezelőtt egy muzulmán vádlott eljárást indított a belga állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), mert ügyének tárgyalásakor a bíró a XIX. században megalkotott 759-es törvénycikkelyre hivatkozva felszólította a nőt a fejkendő levételére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül a muszlim nőnek adott igazat a belga bírósággal szemben, és elítélte Belgiumot a vallásszabadság korlátozása miatt. Azonban a belga igazságszolgáltatás gyakorlata a fejkendő tiltása terén – az EJEB határozata ellenére – nem változott.
Ezért a vallási alapú diszkrimináció ellen fellépő belga szervezet, az Unia, a továbbra is nagyszámú muszlim panaszos miatt 2019-ben az Európa Tanácshoz (ET) fordult jogorvoslatért az ügyben, ugyanis az ET felügyeli az EJEB határozatainak a végrehajtását. Az Európa Tanács végül helyt adott az Unia kérésének, ezért Belgiumot a büntető törvénykönyv 759-es cikkelyének az EJEB által elrendelt módosítására kötelezte.
Forrás: lesoir.be
A romló egészségügyi alapellátás miatt tüntettek a hétvégén Spanyolországban
Emberek ezrei vonultak utcára több nagyvárosban, köztük Madridban, Zaragozában és Valenciában is, „védjük meg az alapellátást ”szlogennel. A tömeg elsősorban annak igyekezett hangot adni, hogy nem értenek egyet az egészségügyi rendszer folyamatos túlterheltségével, valamint az erőforrások hiánya miatt egyre romló ellátási színvonallal sem. A szervezők szerint már a világjárvány előtt sem volt jó a spanyol egészségügy helyzete, a koronavírus pedig csak súlyosbította, és még nagyobb hiányosságok alakultak ki. Ez szerintük nemcsak a páciensek egészségét sodorja veszélybe, de az egészségügyi alkalmazottak testi és mentális egészségét is veszélyezteti, ugyanis nem a megfelelő eszközökkel és körülmények között dolgoznak. A kórházakból – külön kiemelve a madridi intézményeket – hiányoznak az eszközök, és a bent fekvő betegekről a létszámhiány miatt nem tudnak kielégítően gondoskodni. A tüntetők sürgős intézkedéseket követeltek a kormánytól, köztük eszközök beszerzését, orvosok és ápolók szerződtetését, valamint egyéb beruházásokat, amelyekkel javítható az alapellátás színvonala.
Forrás: rtve.es
