időjárás 1°C Pál 2022. January 25.
logo

„Még mindig veszélyes az Iszlám Állam”

Dócza Edith Krisztina
2021.12.02. 06:05 2021.12.02. 08:49
„Még mindig veszélyes az Iszlám Állam”

Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak és a magyar népnek, hogy már az Iszlám Állam elleni háború előtt elsőként küldték katonáikat Kurdisztánba, hogy kiképezzék a pesmergákat – mondta lapunknak Dzsafar Sejk Musztafa, az iraki kurdisztáni régió alelnöke, aki a Batthyány Lajos Alapítvány meghívására járt nemrég hazánkban. Dzsafar Sejk Musztafával az Iszlám Állam által elkövetett borzalmakról, a Belaruszban kialakult migrációs válságról és a kurd szeparatista törekvésekről beszélgettünk.

– A belarusz határon lévő, Litvániába, Lettországba és Lengyelországba bejutni kívánó migránsok többsége iraki, főként kurd. Maszrúr Barzáni, az iraki kurdisztáni régió miniszterelnöke korábban azt mondta: az emberek nem a gazdasági válság vagy a stabilitás hiánya miatt mentek el Belaruszba, legtöbbjüket emberkereskedő hálózatok és embercsempészek használták ki. Milyen erőfeszítéseket tesznek önök annak érdekében, hogy megfékezzék az embercsempészetet?

– A főként a lengyel–belarusz határon összegyűlt menekültek problémája sajnos politikai kérdéssé vált. Nálunk, illetve úgy általában a Közel-Keleten és környékén valóban vannak gazdasági és biztonsági problémák, viszont a migráció nem új keletű. A Közel-Keleten és környékén mindez a háborúk, valamint a gazdasági problémák miatt kezdődött. Az biztos, hogy a lengyel–belarusz határt elérő menekültek nem maguktól indultak el, ahogyan arra Maszrúr Barzáni, Kurdisztán miniszterelnöke is rámutatott: külső erők generálják a problémát. Kurdisztánban és egész Irakban a belarusz utazási irodák pénzért nagyon sok vízumot adtak ki az embereknek anélkül, hogy leellenőrizték volna őket. Pedig máskor, ha valakinek egészségügyi vagy más okok miatt szüksége van vízumra, akkor csak nagyon nehezen jut hozzá. Több repülőgépet is biztosítottak a menekülteknek Erbílből és Bagdadból a belarusz repülőterekre, ahonnan elszállították őket a lengyel határra. Az embereket tulajdonképpen becsapták, és sokan azt hitték, hogy szebb jövő vár rájuk. Mindez nagyon szomorú, láttuk a médiában mi is, hogy a hidegben fagyoskodnak a gyermekek, és éheznek az emberek. A kurdisztáni kormány éppen ezért úgy döntött, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberek hazajussanak, több mint négyszáz embert már hazahoztunk.

– Ön 2014 és 2019 között parancsnokként részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban. Mesélne arról, hogyan élte meg ezt az időszakot?

– Soha nem gondoltuk volna, hogy egy ilyen szervezet terroristái, mint az Iszlám Államé egyszer csak megjelennek, és megtámadnak minket. A terrorszervezet dúlása után temérdek üres terület maradt, amelyek nem Kurdisztánhoz tartoztak, az iraki hadsereg viszont elmenekült onnan. Mi, a kurdisztáni parancsnokság, ekkor döntöttünk úgy, hogy bevonulunk ezekre a területekre biztonsági zónát létrehozva. Az Irak északi részén fekvő Szindzsár várostól egészen az iráni határig 1050 kilométer hosszan védelmi vonalat építettünk ki. A területet összesen nyolc szektorra osztottuk fel, mindegyiknek saját parancsnoka volt. Az Iszlám Állam módszere az emberek megfélemlítése, tönkretétele és kivégzése volt. Például azzal kezdtek, hogy öngyilkos merényleteket hajtottak végre piacokon, civil emberek között úgy, hogy autóba rejtett bombákat robbantottak fel.

Biztos önök is látták azokat a felvételeket, amelyeken a foglyokat karddal fejezték le, ketrecbe zárt embereket élve gyújtottak fel a nyilvánosság előtt, és olyan esetről is hallani lehetett, hogy a foglyok holttestét feldarabolták és úgy küldték vissza a családjukhoz.

Az elfoglalt települések lakosságát általában kivégezték, a nőket és gyermekeket pedig elrabolták. Szindzsárban is ez történt: a kivégzett férfiakat tömegsírokban ásták el és több ezer nőt magukkal vittek, akiket saját harcosaikkal kényszerítettek házasságba, sokszor adták-vették is őket. Egész életemben nem láttam ilyen szervezetet, amely ekkora bűnöket képes elkövetni. A tikriti Speicher rendőr- és katonaakadémia 1500 diákját végezték ki és dobták a folyóba csak azért, mert voltak köztük síiták is. Azokban a harcokban, amelyeket az Iszlám Állam ellen vívtunk, hogy felszabadítsuk területeinket, több mint 13 ezer pesmerga esett el vagy sebesült meg. Mi azonban büszkék vagyunk arra, hogy azokon a területeken, amelyeket az iraki hadsereg elhagyott, le tudtuk győzni az Iszlám Államot, ezzel biztonságot teremtve, különösen Kirkuk város környékén.

– Milyen most a biztonsági helyzet az iraki Kurdisztánban? Végleg megszabadultak az Iszlám Államtól?

– Kurdisztán területe, amit mi védünk, száz százalékig biztonságos, védelmi erőink megfelelően végzik feladataikat. Elértük, hogy az Iszlám Állam harcosai ne tudjanak bejönni Kurdisztánba, és alvó sejtjeiket is felszámoltuk. Biztonságunk egyik fő segítsége maga a nép, amely támogatja védelmi erőinket. Az Iszlám Állam most Kurdisztánon kívül jelent nagy veszélyt. 2017. október 16. után az iraki hadsereg visszatért azokra a területekre, amelyeket a pesmergák visszafoglaltak, viszont nekünk el kellett jönnünk onnan. Így köztünk és az iraki erők között biztonsági zóna alakult ki, ezt a helyzetet most az Iszlám Állam kihasználhatja. Az amerikaiak vezette szövetséges erők és az iraki központi kormány bejelentették, hogy felszámolták az Iszlám Államot, ez viszont nem igaz. A szervezetet valóban legyőztük és elűztük, de még mindig nagy veszélyt jelentenek, és ezeken a területeken szerveződnek.

– Az erbíli nemzetközi támaszponton mintegy kétszáz magyar katona is szolgál, akik kiképzői feladatokban vesznek részt. Milyen az együttműködés Magyarországgal és a magyar katonákkal?

– Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak és a magyar népnek, hogy már az Iszlám Állam elleni háború előtt elsőként küldték katonáikat Kurdisztánba, hogy kiképezzék a pesmergákat. Nagy segítség, hogy a magyar katonák addig maradnak Kurdisztánban, amíg szükség van rájuk. A Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központon keresztül segítenek minket, a tőlük átvett gyakorlatoknak a harcokban is nagy hasznát vesszük. A másik fontos együttműködés Magyarország és Kurdisztán között az Iszlám Állam elleni harcok során a hírszerzésben valósult meg.

Külön köszönettel tartozunk, amiért a súlyosan megsebesült pesmergákat fogadta a Honvédkórház, ahonnan egészségesen tértek vissza.

– A magyar katonák mellett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is évek óta tevékenykedik Irakban, illetve Magyarország a Hungary Helps program révén próbálja segíteni a szülőföldön maradást. Az Iszlám Állam dúlása után hogyan áll az újjáépítés?

– Nagyra értékeljük az újjáépítésben nyújtott magyar segítséget, főleg az Iszlám Állam elleni harcok után. Ezek az erőfeszítések a magyar–kurdisztáni kapcsolatokat is felértékelik. Remélem, a jövőben magyar cégek is jönnek majd Kurdisztánba.

– Négy évvel ezelőtt tartottak függetlenségi népszavazást, amelyet a bagdadi központi kormányzat jogtalannak nevezett. Hogyan állnak napjainkban a függetlenségi törekvések?

– Az embereknek joguk van elmondani, hogy szeretnének-e függetlenedni, vagy Irakhoz akarnak-e tartozni. Erről szólt a 2017-es referendum, amikor az emberek több mint 93 százaléka a függetlenségre szavazott. Amikor a népszavazást megszerveztük, nem jelentettük be, hogy elszakadunk Iraktól. Természetesen önálló Kurdisztánt szeretnénk, de a szavazást azért szerveztük meg, hogy tudjuk, mi az emberek véleménye. Évek óta harcolunk a jogainkért. Több ezer emberünk esett el a harcokban és több ezren estek áldozatul az iraki rezsim vegyi fegyvereinek. Nem adtuk fel függetlenedési törekvéseinket. Annyi vérrel fizettünk az önállóságért, hogy ez most már jár nekünk.

Borítókép: Dzsafar Sejk Musztafa, iraki Kurdisztán alelnöke (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)